Meddig tanul az ember?
Az MTA Miskolci Területi Bizottságának Társadalom- és Humántudományi Gerontológia Munkabizottsága, a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítvány, a Miskolci Egyetem BTK MFI Nyelv és Kommunikáció Kutatócsoportja, valamint a Szikra Alapítvány „Emberközpontú tudományt-emberközelbe visszük” mottóval kihelyezett munkabizottsági ülést tartott Vadnán, a Göőz Pál Művelődési Házban, április 17-én.
Fotó: Dr. Dobosné Vörös Eleonóra, a képek közlését Dr. Dobos László engedélyezte
„Akit szülőföldjének erkölcsi normái vezéreltek” – avagy a tanulás szerepe az ember életében címmel megtartott előadás annak a kezdeményezésnek a folytatása, mely tavaly fogalmazódott meg a gerontológiai munkabizottságban. A gerontológiai bizottság döntően az emberrel, ezen belül az időskorúakkal, illetve a nemzedékek kapcsolatával foglalkozik. A cél az volt, hogy a tudományt belopják a mindennapokba és társítsák a gyakorlattal. A napokban megtartott rendezvény előadója prof. dr. Patkó Gyula professzor emeritus, okleveles gépészmérnök, egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem egykori rektora volt. Ezt megelőzően a megjelenteket a házigazda intézmény vezetője, Marinné Tóth Krisztina fogadta, majd a helyi óvodások és az Őszirózsa Nyugdíjas Klub Énekkarának műsorát követően Bencze Péter, Vadna polgármestere köszöntötte a résztvevőket.
A rendezvényen szép számú hallgatóság volt jelen, hiszen az eseményen részt vettek a környező települések, - Kazincbarcika, Sajókaza, Kurityán – képviselői, valamint a professzor miskolci tisztelői is. A falu első embere részletesen, a múltból elindulva a jövő felé vezető úton bemutatta települését a vendégeknek. Ezt követően dr. Dobos László, a Társadalom – és Humántudományi Gerontológia Munkabizottság titkára ismertette dr. Patkó Gyula életútját. Az érdekfeszítő beszámoló két szálon futott, egyrészt a tanítás-tanulás tudománytörténetét vizsgálta meg, kitérve az oktatás területén az ókortól kezdődően a napjainkban gyakorolt intézményi formákra. Másrészt saját életpályáján keresztül szemléltette, hogy egy kis őrségi faluból elindulva, önnön erejéből miként küzdötte fel magát pályája csúcsára, az egyetemi rektori székig. Érzékeltette mindazokat az értékeket, melyeket attól az összetartó közösségtől kapott, melyben felnőtt, melyek sorsának alakításában motiválták. A mintegy 50 perces előadás végén a feltett kérdések nyomán kötetlen beszélgetés alakult ki.
