Kiránduljunk ősszel - a legszebb várak Észak-Magyarországon

A várak a legszebb, legromantikusabb épületeink közé tartoznak, kevés olyan ember van, aki ne szeretné őket. Legyen az egy hegytetőn álló „bús düledék”, néhány falmaradvány vagy egy teljes épségében pompázó középkori vár, mindegyiket szívesen felkeressük. Aki Észak-Magyarországra él, annak nem kell csalódnia: hazánkban itt található a legtöbb vár, s talán a legszebbek is. Változatosságuk is elképesztő, az alábbiakban álljon tehát itt 13+1 nagyon jó kis vár. 

1. Hollókő 

Északi vártúránkat érdemes Nógrád megyében kezdeni, melyre jobban illene a régi név: a vár-megye, hiszen tényleg annyi vára van. Az egyik legszebb talán a Világörökség részévé nyilvánított, gyönyörű Hollókői vár, amit még a XII. században a Kacsics nemzetség építtetett. Sok legenda fűződik hozzá: az egyik szerint Csák Máté a vár kútjába rejtette el kincseit, később pedig a török is idehordta a környéken rabolt aranyakat. Sok kincsvadász kereste ezeket, de sohasem találták meg. Egy másik legenda szerint a vár építtetőjének, Kacsics Andrásnak egyszer más menyecskéjére fájdult meg a foga, elrabolt egy szépasszonyt, és idehozta. Az asszonynak boszorkány volt a dajkája, aki az ördöggel szövetkezett, s az ördögifjak hollókká változva éjszaka elhordták a köveket, amelyeket a kőművesek nappal felraktak. Innen ered a vár neve: Hollókő. 

2. Salgó vára

A szép Cserhát után kalandozzuk be Salgótarján környékét, itt is két jelentős építmény vár ránk: az egyik Salgó vára. Ezt a város melletti kempingből gyalogszerrel is könnyen elérhetjük, a kényelmesebbek hagyják automobiljukat Salgóbányán, pár perc séta után már a 625 méter magas várromról tekinthetünk körbe. A bazaltsziklán feltűnő márványtábla hirdeti: „Itt járt 1845. június 11-én Petőfi Sándor!” A gyönyörű kilátást élvezve felidézhetjük a nagy magyar költő egy versét is a várfokra kiülve: „Fölmentem a hegy sziklatetejére / S letelepedtem a romok fölött. / Verőfényes nap volt, tekintetem, / Nem lelve gátot, mérföldekre szállt, / Mint börtönéből megszökött madár, / S vígan köszönté a kék messzeséget, / Hol a faluknak tornyán, a mezőknek / Juhnyájain, s a patakok vizén / S mindenhol a nap fénye tündökölt.”

Ha „kiromantikáztuk” magunkat, még egy csalafinta érdekességet el kell mondani a salgói várról, mégpedig azt, hogy a török, alias Kara Hamza bég hogyan foglalta el a várat. Ugyanis csaknem odüsszeuszi furfanggal sikerült a magyar várőrséget a töröknek kicsalnia: faragott fatuskókat szerelt fel ormótlan kerekekre az oszmán, s nagy ostorpattogások között vontatta fel ezeket a várral szemben álló dombra. A tuskókat a párás, nedves idő miatt a várőrség ágyúknak vélte, s mivel kevesen voltak, inkább feladták a várat. Azt a várat, melyet egyébként az a Simon bán épített, aki részt vett Gertrudis királynő meggyilkolásában is. A vártól érdemes kiruccanni a Boszorkánykő bazaltkúpjára is, melynek legendája szerint a hegy tetejéről minden évben egy-egy szép leányt löktek le a boszorkányok. 

3. Somoskő

Salgóvártól alig három kilométernyire északra magasodik Somoskő vára. A várrom alatti falu, Somoskő még Magyarországon fekszik, a várdomb maga azonban  - alig néhány méternyire a szélső kerítésektől - már Szlovákiában. Somoskő erősségének öt tornya volt, és ezek egyikében lakott az 1560-as években a szép Losonczy Anna, Balassi Bálint szerelme, akihez gondolatban oly sokszor visszatért, s akiért való lángolása élete végéig elkísérte, bármerre vetette is kalandos útja. Ennek köszönheti a magyar irodalom a Júlia verseket. 

4. Markaz

Salgótarján után dél felé indulva, immár a Mátrában, az ország legmagasabb hegységében folytathatjuk vártúránkat. 460 méter magasan, Markaz község fölött emelkedik a szépséges Mátraalja fölé a markazi vár: az Aba nemzetség hajdani építményét a környék lakossága ma is Aba Samu várának nevezi. Eredetileg kicsiny, téglalap alapú vár lehetett, amelynek hossza 30, szélessége 25 méter. Keleti oldalfala 9 méter magasan még ma is áll és már messziről, az országút felől jól látható. A nagyon-nagyon szép kilátással bíró várba a zöld rom jelzésen juthatunk fel a faluból. 

5. Kisnána

Kisnána szintén mátraalji falu, s abban különbözik az eddigiektől, hogy nem egy hegytetőt koronáz, hanem bent van a faluközpontban. A Kompolthyakon kívül nevezetes lakója volt a várnak a hírhedt rablólovag, Móré László is. Ő aranyat szórt a török sereg közé, azt hitte, ezzel félrevezeti őket, de a csel nem sikerült, Móré Konstantinápolyban halt meg. A várban egy 1971-ben megnyílt Vármúzeum is működik: itt az ásatások során előkerült ércpénzeket, cserépdarabokat, használati tárgyakat és a vár makettjét lehet megnézni, illetve a helyszínen talált faragott kövekből kőtárat alakítottak ki (nyitva hétfő kivételével 9-17 óráig). A legmonumentálisabb része a várnak a ma is ép, belső kaputorony. A kisnánai várban nyaranta (augusztusban) várjátékokat (lovagi tornát, vitézi próbát, jelmezversenyt, nyárson sütést) is rendeznek, semmiképp se hagyjuk ezt ki!

6. Sirok

Kisnánáról Verpelét felé érdemes továbbmenni, majd északnak fordulva a Tarna völgyében hamarosan elérjük az egyik legimpozánsabb fekvésű magyar várat, a sirokit. A vár a faluközponttól északra emelkedő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján épült. Első birtokosai az Aba nemzetség Birh-Bodon ága volt, de egy cseh vitéz, bizonyos Chenyk is birtokolta egy ideig, valamint Tari László is. Országh Kristóf kedvenc helye volt ez a vár, mely egyébként 91 évig volt török kézen. Ide az országos kék túra útvonalán juthatunk fel: az eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú épület alsó udvarából egy sziklába vágott lépcsős alagúton lehet eljutni a régebbi felsővárba. Itt kazamataszerű folyosókban bolyonghatunk romantikusan, de gyönyörű körpanoráma is fogadja a látogatókat: a Mátra, a Bükk és a Tarnalelesz környéki hegyek koszorúzzák a látóhatárt. Nemcsak napos időben érdemes azonban felmenni, hanem még ködben is, mert ekkor Sirok a skót várak hangulatát idézi! A falak között immár itt is hagyomány a várjáték, ahol korhű jelmezekben elevenedik meg a múlt minden év júliusának második felében. A siroki vártól néhány perc sétára nem szabad kihagynunk a Törökasztal sziklatömbjét és a híres Barát és Apáca sziklákat sem! 

7. Eger

Ezzel mátrai vártúránkat be is fejeztük, nincs más hátra mint előre, irány Eger! Hazánk ezen várát ajánlani hálátlan feladat, hisz ki ne olvasta volna Gárdonyi hallhatatlan regényét az 1552. szeptember 17-től október 18-ig tartó nagy ostromról is szóló Egri csillagokat, s melyik fiú ne akart volna kiskorában Dobó István vagy Bornemissza Gergely szintű hős lenni. Nos, az egri várnak nemcsak híre nagy, de látogatottsága is: mindenféle pátosz nélkül mondható, ez Magyarország leglátogatottabb műemléke, az ezredforduló évében például közel félmillióan (!) zarándokoltak el a magyar történelem legnevesebb építményéhez. Nem véletlenül: a látnivaló temérdek, a hatalmas várfalakon, bástyákon, kapukon kívül ágyúk tömkelege, fantasztikus kazamatarendszere, gótikus püspöki palotája, gazdag képtára és múzeuma van, itt nyugszik Gárdonyi Géza, borzonghatunk egy börtönkiállításon, borozhatunk az Ispotály pincében, de a Panoptikumban megnézhetjük az Egri csillagok szereplőinek életnagyságú viaszmásait, nyaranta pedig minden napra jut valami érdekes program, melynek csúcspontja a Végvári Vigasságok. Komédiások mókáit, vitézlő oskolák haditornáit, íjászbemutatókat, falmászó versenyt és még ezerféle bemutatót kísérhetünk itt figyelemmel. 

8. Szarvaskő

Eger várának és városának megtekintése után egy újabb rengetegbe, a Bükk hegységbe vethetjük be magunkat. Egertől északra 12 km-re találjuk az ország legszebb fekvésű falvai közé tartozó Szarvaskőt, és a fölé magasodó Várhegyet, ahová az ember még térdig érő hóban is felküzdheti magát 20-25 perc alatt. Érdemes! A gyönyörű sziklabércen ma már csak néhány alapfal, és az egyik sziklának támaszkodó kör alakú toronymaradvány kutatható fel. Régen azonban csinos kis vár lehetett, mely az Egert a Felvidék belső részeivel összekötő utat őrizte.

Keletkezésének dátumát nem ismerjük, de valószínű, hogy 1261-95 között az egri püspök építtette. Az országgyűlés 1545-ben elrendelte lerombolását, de ezt nem hajtották végre, sőt 1549-ben Dobó Istváné lett a vár. És ami érdekesség és kevesen figyelnek fel rá: a szarvaskői vár szerepel Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is. 1596-ban Eger eleste után a várőrség elmenekült, így harc nélkül jutott a török kezére, akitől csak 1687-ben sikerült visszavenni. A török után a vár visszakerült a püspökség birtokába. 1710-ben itt élt száműzetésben Telekessy István egri püspök, amikor II. Rákóczi Ferenc oldalán való tevékenysége miatt püspöki székétől egy időre megfosztották. Az egyébként óceáni eredetű párnalávából álló vulkanikus kőzetre épült várhegyről is gyönyörű a kilátás, de nincs sok időnk, hiszen rengeteg még a felfedezni való Észak-Magyarországon. 

9. Nagyvisnyó, Dédes vára

Szintén a Bükk északnyugati részén, Szilvásváradról, a Szalajka-völgyből a sárga jelzésen vagy műúton is megközelíthető a 759 méter magasan álló Gerenna-vár: a néphagyomány szerint az egykori pogányvárba Nagy Lajos király vadászkastélyt építtetett. Egy faluval arrébb, Nagyvisnyó és Mályinka közelében emelkedik Dédes vára. Ide a sárga illetve Mályinkából a kék jelzésen juthatunk el.

Dédes várát a tatárjárás után építtette az Ákos nembeli Ernye bán, aki a Muhi-pusztai csatavesztés után élete kockáztatásával segítette IV. Béla király menekülését. Ide is eljutott a török, de nem sok köszönet volt benne nekik: 1567. április 2-án Hasszán temesvári basa megostromolta a várat, amikor azonban a védők látták, hogy a vár nem védhető tovább, a torony alá hordták az itt található összes puskaport, kanócot gyújtottak, majd egy rejtett alagúton távoztak. A kanóc tüze akkor ért a puskaporhoz, amikor a törökök diadalittasan berontottak. A hatalmas robbanás után több száz török maradt holtan a falak alatt, Hasszán tehetetlen dühében földig romboltatta a falakat, szerencsére annyi azért maradt, hogy a ma turistája felkeresse ezt a remek helyet. 

10. Ónod

Miskolc környékén egy „nem hegyi” vár megtekintése ajánlott mindenkinek: a szerencsétlen kimenetelű Muhi csata helyszínétől nem messze, Ónodon, a Sajó folyó partján álló igen szép XIV. századi várat érdemes megtekinteni. A történelmet kedvelőknek ismerős lehet a név, hiszen a vár melletti Körömi mezőn tartották a Rákóczi-szabadságharc idején az ónodi országgyűlést: 1707-ben itt jelentették be a Habsburg-ház trónfosztását. 

11. Szerencs

Ónod után újra hegyvidékre visz az utunk, túránk utolsó nagy területére, a Zempléni-hegyekbe. A 37-es úton érkezünk be Szerencs városába, melynek központjában található a vár, a Rákóczi család egykori rezidenciája. A hangulatos építménybe tett látogatást több okból sem szabad kihagyni: itt működik a Zempléni Múzeum, melynek legnagyobb kollekciója a több mint 800 000 darabból (!) álló képeslapgyűjtemény. Ezenkívül szintén itt található a Városi Művelődési Központ, mely nyaranta sok, a turisták számára érdekes rendezvényt szervez: így például a Zempléni Művészeti Napokat, a vár szabadtéri színpadán színházi előadásokat, koncerteket és nemzetközi néptáncfesztivált is. 

12. Boldogkő vára

Szerencstől kétféle irányban folytathatjuk utunkat: az egyik irányban a Zempléni-hegység nyugati szélén emelkedő várakat fűzhetjük fel egy útra. A legépebb középkori váraink egyike, Boldogkő vára. A hatalmas andezittufa tömbön álló vár puhább környezetét a szél és a víz munkája lepusztította. Magát a várat a tatárjárás után építette a Tomaj-nemzetség egyik tagja, de ezután nagyon sokszor cserélt gazdát. Irodalmi érdekessége, hogy Balassi Bálint is megfordult falai között, aki itt írta Borívóknak című versét. A „nyugvó oroszlánként” is emlegetett vár palotaszárnyában vártörténeti kiállítást, fegyvergyűjteményt láthatnak az érdeklődők, a pincéiben pedig ásvány- és szoborkiállítás nyílt. A Hernád völgyéből robosztusan kiemelkedő erődítmény a kassai utat védte, ma is könnyen megközelíthető mind vasúton, mind a 3-as számú főúton, de mellette halad el az országos kék túra. 

13. Sárospatak

A Bodrog partján fekszik az ország leghíresebb és legszebb várainak egyike: a sárospataki Rákóczi-vár. A várkastély jellegű épület a hazai gótikus és reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozik. Olyan csodákat láthatunk itt, mint a 21x21 méteres alapterületű híres Vöröstorony, amely több évtizedes helyreállítási munkák után 1995-ben nyílt meg újra, de megállásra késztet a Lórántffy-erkély vagy a várkastély észak-keleti sarka a nevezetes Sub Rosa erkéllyel. És nincs olyan turista, aki ne fotózta volna már le a vár 1647-ben elkészült Lórántffy-loggiáját.

A pataki vár fénykora egyébként a Rákócziak és Lórántffy Zsuzsanna idején volt, akinek végrendelete így szólt: „Sárospatakot hagyom az egész nemes Magyarországnak.” Igaza lett, ma a vár a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának ad otthont: a Rákóczi-kiállításon a család történetét bemutató tárlókon kívül egyedülálló, kiemelkedő értékű műkincsek sora látható, de van itt iparművészeti állandó kiállítás, a XVI-XIX. századi bútorok kiállítása, de megismerkedhetünk itt a zempléni üveghuták művészetével, lemehetünk a reneszánsz kőtárba és nagyokat sétálhatunk a várkertben is. Idilli hely, az biztos, itt még a vár is azt sugallja, hogy a „bodrogparti Athénnek” nevezett kisváros történelmi, művelődési és idegenforgalmi életünk Mekkája, európaiságunk ősi gyökere. 

13+1 Füzér

Nem elég, hogy a füzéri vár az ország egyik legszebb fekvésű vára, ráadásul még legkorábbi Árpád-kori épületeink egyike is. Építtetője és első birtokosa az Aba nemzetségből került ki, de nem is ez érdekes, hanem az a kissé „bulváros sztori”, amely az 1200-as évek második felében játszódott le. Ha 700 évvel ezelőtt lettek volna újságok, így írtak volna róla: „Apa és fia harca – Mint azt már hírül adtuk, IV. Béla király leányának, Anna hercegnőnek adta Füzér várát. Öröme azonban nem tartott sokáig, mert irigy testvére, István erőszakkal elvette apjához hű nővére birtokait. A fiú helytelen cselekedetét még a pápa is kritizálta, sőt próbálta rábírni a birtokok visszaadására, ám az nem ment. Béla király végül hadjáratot vezetett engedetlen fia ellen, sorra foglalva el annak várait. Végül megostromolta saját fia füzéri várát is, ám az ostromot visszaverték. Az apa halála után ez a fiú lett az ország királya.”

Azért persze ettől nemesebb dolgok is történtek a füzéri várban, például Perényi Péter mint koronaőr 1526-ban, Szapolyai János koronázása után a koronát – ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna – Füzérre szállíttatta, s egy esztendeig itt őrizte. Egy ideig itt őrizték tehát a magyar királyi koronát, ezért duplán lehet azt mondani, hogy az 552 méteres fantasztikusan szép hegyen épült, legészakibb vár valóságos korona Magyarország északi tetején.