Új-Zéland – utazás a világ másik végén
Gáspár Attila neve minden bizonnyal ismerősen cseng olvasóink előtt. Ő az a fiatalember, aki egy utazási iroda munkatársaként bejárta már az egész világot. Nincs olyan kontinens, amelyet fel ne fedezett volna, sőt országot is nehezen lehetne találni, amelyet még nem térképezett fel. Ezúttal új-zélandi barangolásáról mesélt a jelenlévő hallgatóságnak Vadnán, a Göőz Pál Művelődési Házban és tájékoztatta lapunkat.
- Nemrégiben volt szerencsém egy hónapot tölteni a Föld túlsó felén, Új-Zélandon. Bolygónkon messzebb nem lehet utazni Magyarországról, hiszen ez a legtávolabbi ország tőlünk. A hatalmas Csendes-óceán szigeteli el a világ többi részétől, így ez a legkésőbb benépesült jelentősebb sziget. A XI-XII. században érkeztek ide az első maorik, majd őket csak a XIX. században követték a kiwinek nevezett európaiak.
Az ország nagyon változatos, az északi szigeten szubtrópusi éghajlat, pálmafák, jelentős maori népesség, gejzírek és vulkánok, valamint a nagyobb városok találhatók. A déli sziget jóval gyérebben lakott, gerincét a 3000 méter feletti havas csúcsokkal büszkélkedő Déli-Alpok uralja, gleccserekkel, végtelen tengerpartokkal, mérsékelt övi esőerdőkkel és sok millió birkával és tehénnel. Új-Zéland nagyon hasonlít Angliához, ami nem csoda, mivel egykori angol gyarmat lévén, rengeteg szállal kötődik egymáshoz a két nemzet. Többek közt a mai napig II. Erzsébet az új-zélandi királynő.
Turizmus szempontjából aranybánya az ország, tájait szörfös partok, sípályák, működő vulkánok és gejzírek, gleccserek, valamint hegyi tavak tarkítják. Szépsége miatt gyakran láthatjuk filmeken a sziget egyes területeit. Fantasztikus élmény volt a Gyűrűk Ura című filmben a Mordort alakító vulkánon túrázni, az egyetlen hegyi papagájfajjal, a keával szelfizni, vagy a Csendes-óceánban vadon élő delfinekkel úszkálni, az esőerdőben világító férgekre vadászni. Mégis talán a leglenyűgözőbb volt a Milford Sound meglátogatása. Egyesek szerint ez a világ 8. csodája, amit csak megerősíteni tudok. Tenger által elöntött gleccservölgyek, vízesésekkel tarkított függőleges 1000 méteres sziklafalak, ami annyira földöntúli látvány, hogy sci-fi filmeket forgatnak itt. Amit viszont nem hiányolok, azok a homoki legyek fájdalmas csípési. Apró muslica méretű legyek, amelyek olyat csípnek, mint a bögöly és hetekig fáj.
Az új-zélandi emberek kedvesek és segítőkészek, mégis keményfából faragták őket, ugyanis a földrengések, a viharok, és a nagyvárosoktól távoli élet megedzi a kiwiket. Mivel az ország gyéren lakott és kell a munkaerő, sok a bevándorló. Magyarok is élnek itt természetesen, több ismerősöm szerint itt könnyű az élet, jók a keresetek és egy átlagember is lazán tud minőségi életet élni. Sok országban jártam már, de egyik ország sem kínál annyit élményekben, mint Új-Zéland.