Várjuk a tavaszt!
A farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart, a tavaszvárás örömünnepének is nevezik. Évszázadok óta az evés-ivás, a lakodalmak, a disznótorok és a jelmezes felvonulások jellemzik, melyekkel a hiedelmek szerint a természetet bőségre késztetik.
Magyarországi népszokások
A farsang csúcspontja a karnevál, amelyet a „farsang farkának” nevezünk. Ehhez a háromnapos mulatsághoz kapcsolódik a legtöbb szokás, azaz farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz és húshagyókeddhez. Az utolsó napot jelölő húshagyó elnevezés a 40 napos böjti időszak kezdetét jelenti.
Farsangkor a legények sorra járták a lányos házakat és hívogatták az eladósorban lévőket, valamint ők szervezték a bálokat is: a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. De nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncmulatságokat, hanem a házasemberek, a különféle céhek, az ipartestületek, az asszonyok, sőt a gyerekek is, azonban a farsangi báloknak hagyományosan a párválasztásban volt nagy szerepük.
Az udvarlás és a lakodalmak legfőbb ideje a paraszti életben ez az időszak volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. A vénlány-csúfolásnak különböző változatai voltak, pl. tuskóhúzás, kongózás, szűzgulya-hajtás, állakodalom. Számos városban egyébként ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A jelmezek
A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött, vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor. (Az asszonyfarsang a szabályok megszegésének és a nemi szerepek összeolvadásának kitűnő példája volt. Az asszonyfarsangon, csakis asszonyok vehettek részt, akik az év egyetlen napján korlátlanul ihattak, és nótázhattak, férfi módra mulattak.)
Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyókedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget.
Farsangi ételek
A két kötelező étel a kocsonya és a fánk. Előbbitől sokan idegenkednek, pedig az elkészítése nem nagy ördöngösség, utóbbihoz pedig mágikus erőt tulajdonítottak: a Szerémségben például azért sütötték, hogy a vihar ne vigye el a háztetőt. A következő két receptet követve, biztosan a mi kocsonyánk és fánkunk lesz a legfinomabb!
Kocsonya
Hozzávalók (8 adag): 2 kg sertésköröm, 1 kg sertéscsülök, 50 dkg sertésfül, 50 dkg sertésfarok, 6 gerezd fokhagyma, 1 db közepes vöröshagyma, 1 db közepes sárgarépa, 15 szem bors, só ízlés szerint
Elkészítés: A húsokat gondosan szőrmentesítjük, majd egy lábasba tesszük és hideg vízzel felöntjük. Nagyon lassú tűzön főzzük, időnként lehabozzuk. Ha már nem kell habozni beletesszük a fűszereket és a répát. Addig főzzük, amíg a hús le nem válik a csontról, ez kb. 5 óra, majd kiszedjük és kicsontozzuk, a levét pedig leszűrjük. A húst elosztjuk az előkészített tányérokba rászedjük a levet. Az erős íz kedvelőinek akár erőspaprikát is tehetünk bele. Végül hideg helyre tesszük, míg megdermed.
Farsangi fánk
Hozzávalók (4 adag): 50 dkg finomliszt, 2,5 dkg friss élesztő, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál rum, 3,5 dl tej, 1 db tojás, 75 dkg sertészsír
Elkészítés: A tejből kiöntünk egy decit, és meglangyosítjuk. Feloldjuk benne a cukrot és belemorzsoljuk az élesztőt. Ha felfutott, hozzáöntjük a liszthez. Hozzáadjuk a maradék tejet is, a tojást és a rumot. Fakanállal elkezdjük verni, és jó 10 percen át dolgozunk rajta, míg hólyagos, sima tésztát nem kapunk. A tetejére szórunk egy kis lisztet, és letakarva, meleg helyen duplájára kelesztjük. Ha kész, lisztezett deszkára borítjuk, kinyújtjuk 2-3 cm vastagra, és kiszaggatjuk. A lehulló tésztaszéleket újra összegyúrjuk, és kiszaggatjuk. Ismét letakarjuk, és fél órán át kelesztjük ugyanolyan meleg helyen. Ha kész, felforrósítjuk a zsírt, és a fánkokat fejjel lefelé (tehát azzal az oldallal, ami eddig a deszkán volt) a forró zsírba tesszük. 2-3 perc után, ha már szép piros az alja, megfordítjuk (ha elég jól dolgoztunk, és mély a lábasunk, maguktól megpördülnek, amint hozzájuk értünk). Lecsöpögtetjük, és még melegen fogyasztjuk őket porcukorral és lekvárral.
