Amit tudni érdemes pünkösd ünnepéről
A húsvét utáni ötvenedik napon - mely idén május 20-ára esik - ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
Az ószövetségi zsidó ünnepből ered, amely héberül Sávuót, a törvényadásnak vagy tóra-adásnak és az új kenyérnek az ünnepét jelenti. Az Ószövetségben három fő ünnepet rendelt el a zsidóknak az Úr: ezek közül a pünkösd az ötvenedik nap, a középső ünnep, mely a Szentlélek kiáradásáról való megemlékezés a keresztény világban, ezért pünkösdöt a Szentlélek ünnepének szokták nevezni.
A fáma szerint ekkor Krisztus leereszkedett az apostolokhoz, ekkor a jelenlevők különböző nyelveken kezdtek beszélni, különböző csodákat műveltek, Szent Péter pedig egy korábbi jövendölés beteljesülését látta ebben. Ezért ma már pünkösd a kereszténység születésének ünnepe is.
Minden országban más népszokások kísérik ezt az ünnepet. Hazánkban például a pünkösdi királyválasztás volt szokás, de ide köthető a májusfa, vagy a tavaszköszöntés pünkösdi rózsával hagyománya is. Ilyenkor van a csíksomlyói búcsú is, ami egy évszázados hagyomány, melynek eredetileg a helyi Mária-kegyszobor a célpontja, de ma már a közeli hegyoldalban tartják a zarándokok megnövekedett száma miatt.
Pünkösd hétfő pedig egyes országokban munkaszüneti nap, más országokban nem – például a mélyen katolikus Olaszországban és Máltán is munkanap.
Fotók/indexkép: pixabay , wikipedia
