Tények és tévhitek – mindent az egészségről
Kazincbarcika Város Önkormányzata 2018-ban két szakembert - dr. Erdei Sándor felnőtt háziorvos, kollegiális vezető és Tóth Eszter referens - bízott meg azzal, hogy elkészítsék városunk első egészségtervét.
A dokumentum átfogó képet ad Kazincbarcika egészségügyi helyzetéről, így kiderül benne többek között az, hogy mely betegségek a leggyakoribbak városunkban: az országos adatokhoz hasonlóan az első helyen a szív- és érrendszeri megbetegedések, a másodikon a mozgásszervi problémák, a harmadikon pedig az emésztőszervi megbetegedések állnak.
A fent említettek kialakulásához nagyban hozzájárul az egészségtelen életmód: elsősorban a kevés mozgás, dohányzás, helytelen táplálkozás, valamint az alkoholfogyasztás. Azonban állapotunkat nem csak ezen tényezők befolyásolják: a stressz, a társadalmi státuszunk, az életkor, a nem, illetve, hogy milyen földrajzi területen élünk mind-mind hatással van szervezetünkre.
Hogyan őrizzük meg egészségünket? Milyen gyakran járjunk szűrésekre? Mikor menjünk orvoshoz? Milyen problémákkal foglalkozik a háziorvos? Mi az, amivel már tovább küldenek minket egy szakorvoshoz? – a következő hetekben többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ cikksorozatunkból, melyben dr. Halász József háziorvost kérdeztük.
- Vegyünk egy hétköznapi hölgyet, aki a konyhában dolgozik. Elvágja az ujját, nagyon vérzik. Mit tegyen, hová forduljon?
- Ha nagyon vérzik nyilvánvalóan orvoshoz kell fordulnia. Ha vénás vérzése van - tehát masszív vérzésről van szó - akkor legjobb, hogyha valamilyen anyaggal átköti ezt a területet. Ha délelőtt, illetve délután fél háromig történik a baleset, akkor a sérült el tud menni a sebészetre. Ez egy szabad szakrendelő, tehát bárki bemehet a megfelelő sebészeti problémájával, a sebészek el fogják látni. Ha a beteg kicsúszott az időből, a nagy sérüléseket Miskolcon látják el. Ide két opció van bejutni: ha járóképes akkor bemegy kocsival/busszal, ha azonban súlyos a vérzés/sérülés, akkor mentőt kell hívni. A mentősök helyszínen el tudják látni a sérülést, ezután pedig az illető bekerül a kórházba.
Az apró-cseprő sérülést saját magunk is el tudjuk látni: ha van otthon egészségügyi dobozunk, akkor egy pólyát/gézt/vattát a sebre ragasztva lehet, hogy elég is. Persze ha nem tudja az illető, hogy mit tegyen, bemehet a háziorvoshoz/ügyeletre is, és ott vagy a nővér, vagy az orvos tanácsot ad, hogy hogyan tovább.
- Hetek óta fennálló problémánk van: fáj a bokánk, lábunk, vagy hátunk. Kihez érdemes elsőként fordulni: háziorvoshoz, vagy inkább egyből a kórházban kopogtassunk, és onnan induljunk el? Mi a legegyszerűbb mód arra, hogy a problémát felderítsék?
- Először mindenképp a háziorvost kell felkeresni, mert hiába megyünk a kórházba, az ezzel foglalkozó reumatológia, ortopédia, mozgásszervi rehabilitáció beutalóköteles rendelések. Ez azt jelenti, hogy csak úgy az utcáról nem fognak fogadni minket. Tehát a problémánkkal keressük fel a háziorvost, és ha muszáj, ő a megfelelő irányba be fog utalni. Ha nem, helyben orvosolja a problémát: általában tablettákkal, pihentetéssel javulnak a tünetek. Azonban, ha nem így történik, akkor beutalóval a szakrendelőben továbbkezelik. Nagyon fontos: ezekkel a problémákkal – ha nem eget rengető – először a háziorvost kell megkeresni!
- Egy háziorvos milyen problémákkal tud foglalkozni, meddig tart az ún. hatásköre, és mi az, amivel már tovább küldi a beteget?
- A sebészeti problémáknál - ha nagyobb felületű a sérülés, vagy steril ellátást igényel, akkor mindenképpen sebészetre kell irányítani, apró sérülést átkötünk a háziorvosi rendelőben is.
A megfázások nagy része még otthon is jól kezelhető: ha van egy kis lázunk, hőemelkedésünk nem kell rögtön rohanni a rendelőbe, hanem nyugodtan egy-két napig pihenjünk, lázcsillapítóval, fájdalomcsillapítóval és vitaminokkal csökkentsük a tüneteket. Azonban, ha erősödnek a panaszok keressük fel orvosunkat, ha pedig ezt követően súlyosbodik a probléma, tehát például, ha nagyon erős, hosszantartó köhögésről van szó, akkor a háziorvos továbbküldi a beteget a szakellátás felé.