Hogyan védjük kerti növényeink a fagy elől?

Mi van, ha fagypont alatt van a hőmérséklet?

Sok növény megkezdi téli pihenőjét, lehullatták leveleiket, de lélegeznek, oxigént vesznek fel, és széndioxidot bocsátanak ki. Ezért viselik el nehezen, ha nem áteresztő anyaggal (pl. műanyag fóliával) takarjuk be őket. Rügyeik nem jutnak oxigénhez, és emiatt kipállanak. A fás növények viszont, vagyis a lombhullató bokrok, a sövények, a gyümölcs-és díszfák, a falakat és a lugasokat beborító kúszónövények kevéssé érzékenyek ugyan az időjárás szélsőségeivel szemben de a nagy fagyokat elviselik.

Február végén, március elején következik be az ébredezés időszaka. Ekkor, ha enyhe az időjárás, megélénkül a nedvkeringés, a rügyek duzzadni kezdenek. Ha ismét beáll a zord hideg, akkor súlyos fagykárokat szenvedhetnek növényeink. A rózsabokrokat, a szőlőtőkéket, a kivibokrokat földkupaccal kell körülvenni, hogy a legérzékenyebb részük, a gyökérnyak ne károsodjon a fagytól.

A füge és a gránátalma bokrokat náddal, napraforgószárral vegyük körül, és az ágak közét tömködjük meg lombbal vagy lekaszált fűvel. A magastörzsű rózsák koronáját takarjuk be és erre húzzunk egy zsákot.

A téli hónapokban nem csak a hideg veszélyezteti a fákat, hanem a viharos szelek is, amelyek gyakran okozzák az ágak eltörését. Ilyenkor a kertésznek az a feladata, hogy a letört ágakat szakszerűen eltávolítsa, és a sebeket ellássa. Sok kárt okozhat a nagy mennyiségű hó, amelynek a terhe alatt a fák koronája szétterül és egyes ágak ugyancsak letörnek.

Nagy, téli veszedelem az ónos eső, amelynek hatására a fagypont alá hűlt növények felületén vastag jégpáncél képződik: ez megakadályozza a rügyek lélegzését. 4-5 napnál tovább tartó jégpáncél alatt a termőrügyek elpusztulnak, ezért a jégréteget ütögetéssel el kell távolítani, vagy legalább meg kell tördelni.

Forrás: balintgazda.hu