Hogyan zajlik a fogszabályozás?
A fogszabályozás egy hosszú folyamat, hiszen átlagosan akár 1-3 évig is eltarthat, ráadásul a rendszeres havi ellenőrzések az egészség és a készülék megőrzése érdekében kötelezőek. Ennek ellenére mégis megéri végigcsinálni, mivel segítségével nem csupán esztétikailag szép mosoly varázsolható, de a fogtorlódás helyrehozásával csökkenthető az ilyen esetekben fellépő betegségek.
Rendszeres orvosi vizsgálatok és a beutaló
A fogszabályzó szükségességét az általános fogorvos állapítja meg, aki a legtöbb esetben beutalót ad a speciálisan csak ezzel a területtel foglalkozó orvoshoz. A készülék viselésének nem csupán esztétikai oka van, hanem megalapozott egészségügyi is, mivel a fogtorlódás miatt idővel akár fogszuvasodás és fogágybetegségek is kialakulhatnak. Ezek az elváltozások megakadályozhatók a fogszabályzó rendszeres viselésével, ami bár elsőre körülményesnek tűnhet, de hosszú távon sokkal kifizetődőbb. Tinédzserkorban érdemes ellátogatni a fél éves ellenőrzésekre, hiszen a fiatalabb korban a fog könnyebben képes az ilyen szintű szélsőségesebb változásokra. Minél hamarabb kiszúrja a fogorvos a kezdődő problémát, annál hamarabb lehet vele előre jutni. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a fogszabályzó készülék viselése vonatkozhat és hatásos lehet a felnőtteknél is. Érdemes rászánni a vesződséget, hiszen az egészséges harapás, az állkapocsízület megfelelő működése és a fogak tisztíthatósága miatt a fogsor szép és orvosi problémáktól mentes lesz. Fiatalabb gyerekeknél talán az eljárás komolyabb odafigyelést igényel.
Milyen készülék legyen?
Ha már megtörtént a beutalás a szakorvoshoz, komolyan utána kell járni, hogy az adott problémát figyelembe véve milyen fogszabályzó készüléket érdemes választani. A modern technikáknak köszönhetően ma már nem csupán a hagyományos, rögzített, fémből készült verzió létezik, hanem lehetőség van a kivehető, porcelán vagy műanyag változatokra is. A kivehetők közül az egyik legismertebb a klasszikus megoldás, aminek köszönhetően az ún. vegyes fogazat hozható helyre. Ilyen esetekben a szájban maradó- és tejfogak is vannak. Alkalmazható felső fogívre, alsó fogívre és egyszerre mindkettőre. A hagyományos fix készülékek akkor kerülhetnek fel, ha az első nagyőrlőtől az első nagyőrlőig minden fog maradandó, és a kezelés bármilyen korban bevethető. Az ilyen típusú készülékeknél elasztikus gumiligatúrával, gumikarikával kerül bekötésre az ív. A másik verziónál, azaz a passzív önligírozó rendszereknél a bracketeket úgy alakítják ki, hogy azok retesszerűen nyithatóak és zárhatóak legyenek. Nem érdemes megfeledkezni a láthatatlan fogszabályozásról sem. Két ismert változata van. Az egyik a láthatatlan mélyhúzott sín, ami könnyen kivehető, míg a másikat a fogak belső oldalára ragasztják.
A retenciós készülékek
Abban az esetben, ha valamilyen fix fogszabályzó került kiválasztásra, annak levétele még nem jelenti a folyamat végét. A fogak visszarendeződése természetes állapot, hiszen az új helyükön meg kell csontosodniuk, illetve a létrehozott harapásról is gondoskodni kell, mert az állkapocs ízülete és a rágóizom az új helyzet ellen dolgozik. Az utókezelés éppen ezért nagyon fontos, mivel ha nem kerül rá sor, a fogsor elcsúszhat, és a fogak akár visszavándorolhatnak az eredeti állapotukba. Ilyen esetben a fogszabályozás teljesen felesleges volt, és újra meg kell ismételni a folyamatot. A természetes fogvándorlás miatt fejlesztették ki a retenciós készülékeket, amik képesek megállítani ezt a mozgást. Az eljárás úgy zajlik, hogy az orvos a pácienssel együtt megbeszéli, pontosan milyen készülékre van szükség, majd a lenyomatvétel után elkészül a retenciós fogszabályzó. Maga a viselés rendszeres felülvizsgálattal jár, amely során történhet minimális állítás, változtatás is. Ezt a témát alaposan érdemes átbeszélni a szakorvossal, hiszen nagyon sok fajta retenciós készülék létezik.
Mire kell figyelni a fogszabályozás során?
A fogszabályzó felhelyezése okozhat néhány kellemetlenséget, fájdalmat. Fontos leszögezni, hogy a megszokás nagyjából 1 hétig tart, és van, aki alig érzi, míg valakik komolyabban megszenvednek vele. Az első néhány napban a készülék miatt érzékenyek lehetnek a fogak, illetve az egész száj is. Ugyanez vonatkozik az ívcserékre, de a fellépő kellemetlenség vagy esetleg fájdalom ilyenkor néhány napon belül elmúlik. A mindennapi viselés során a táplálkozásra és a fogszabályzó helyes tisztántartására kell odafigyelni. Nem ajánlatos kemény ételekbe beleharapni, hiszen így lejöhet a készülék ragasztott része. A leggyakoribb példa az alma, ezért a fogyasztásnál a gyümölcsöt érdemes vagy lereszelni vagy idővel apróbb darabokra vágni. A tisztítás miatt a rágó kerülendő, ugyanis könnyen beragadhat a készülékbe, és így az is előfordulhat, hogy az orvosnak kell kiszedni azt. Minden étkezés után ajánlott a tisztítás, mivel a ragasztás miatt könnyebben alakulhat ki fogszuvasodás. A lepedékek egyszerűbben lerakódnak, ami nem csak elszíneződéshez vezethet, de egyéb orvosi problémákhoz is.
A fogszabályozás folyamata mindig az általános fogorvosnál kezdődik, hiszen ő fedezi fel a kialakult rendellenességet, illetve ő ad beutalót az ezzel foglalkozó szakorvoshoz. Ez után egy hosszú folyamat következik, ahol sorra kerülnek a vizsgálatok, a mintavétel, majd pedig maga a szerelés. Természetesen az orvos folyamatosan konzultál, elmagyarázza, hogy az adott problémára miért éppen azt a megoldást választotta. A rendszeres ellenőrzések során a szakorvos pontosan látja, mikor esedékes a készülék leszedése, végül pedig a folyamat záró lépéseként ajánlani fog egy retenciós készüléket, mivel a fogak természetes mozgásban vannak, és idő kell nekik, míg az új helyükön teljesen megcsontosodnak.
Szerző: Juhász Anita
