„Mit kíván a magyar nemzet” – az 1848-as forradalomra emlékezünk

Szemerkélt az eső, mikor Pest-Budán a Pilvax kávéház ifjai 172 évvel ezelőtt, ezen a napon elindultak a közeli egyetem felé, mellyel kezdetét vette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc.

Nem teljesen így tervezték, az európai és a hazai események befolyásolták a hirtelen cselekvést. 1848 februárjában győzött a párizsi forradalom, melynek eredményeként kikiáltották a Második Francia Köztársaságot. Ennek hatására a pozsonyi rendi országgyűlésen Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatában független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A radikális ifjúság a javaslat támogatására, illetve az Irinyi József ügyvéd által megfogalmazott tizenkét pontjuk ismertetésére népgyűlést kívánt összehívni március 19-ére, a Rákos mezejére. Ám közbeszólt a március 13-i bécsi forradalom híre.

Fotó: kalohirek.hu

Március 15-én Petőfi korán a Pilvaxba sietett, ahol Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát találta. Jókai lakásán a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek, majd visszatérve a kávéházba Jókai a jelenlévőknek felolvasta a 12 pontot és a proklamációt, Petőfi pedig elszavalta az előző este írt Nemzet dalt. Innen mentek a jogi, aztán az orvosi egyetemre, melyeket a mérnöki és a bölcseleti kar hallgatói követtek. Minden egyes alkalommal elhangzott a 12 pont ismertetése, valamint a Nemzeti dal szavalata. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely folyamatosan nőtt. A több ezresre duzzadt tömeg Petőfi vezetésével  a Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonult, ahol cenzúra nélkül nyomtatták ki a kiáltvány szövegét és Petőfi költeményét. Ezek voltak a szabad sajtó első termékei, melyeket kevéssel dél előtt Irinyi József osztott szét az emberek között.

Fotó: Wikipédia

Délután három órakor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd az emberáradat a Pest városi tanácshoz vonult, ahol a tanácstagokkal elfogadtatták a követeléseiket. Forradalmi választmány alakult, aztán a nép a Helytartótanácshoz indult Budára, mely látva az óriási tömeget, elfogadta a tizenkét pontot és eltörölte a cenzúrát. A követelésnek engedve megnyílt Táncsics Mihály börtönének ajtaja, akinek kocsijából a fellelkesült tömeg kikötötte a lovakat és maga húzta azt a Nemzeti Színház teréig. Este a színház műsorára tűzte a betiltott Bánk bánt, Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, az énekkar pedig a Himnuszt és a Szózatot énekelte.

Fotó:felvidek.ma

Ugyanezen a napon a pozsonyi országgyűlés alsótáblája határozatba foglalta, hogy Kossuth Lajos március 3-i javaslatába az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítást és a teljes közadózást is beleveszi. E feliratot a főrendek szintén elfogadták, mellyel országgyűlési küldöttség indult Bécsbe. A pesti forradalom hírére az udvar beleegyezett az önálló magyar kormány létrehozásába, melynek első miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos lett.

Forrás: Wikipédia, cultura.hu

Indexfotó: tortenelemcikkek.hu