Könyvtári múltidéző
Home office-ban dolgozó újságíróként a különböző weboldalak között böngészem, ám ha leszáll az est, szívesen menekülök a könyvek nyújtotta álomvilágba. Nézem könyvespolcom tartalmát, mit is olvashatnék: a legtöbb kötetet végiglapoztam már. Igaz, kereshetnék online könyvet, de bevallom, szeretem érezni a papírlapokat az ujjaim között, szeretem hallani a lapok halk susogását, érezni a könyv illatát. Mert a materializmus híveként, kell, hogy ölemben tartva, elmélázva átéljem az olvasottakat. Valahogy másként hat a betű a papíron, mint a laptop, vagy a tablet képernyőjén. Jajj, ha ezt Gutenberg megélhette volna! De ne szaladjunk ennyire előre, bár szerepe a könyvnyomtatásban vitathatatlan, de ha már a könyvtárosokat ünnepeljük, illő a kezdeteknél hozzáfogni.
Rövid kalandozásként, legelőször Alexandriába invitálom a kedves olvasót. Képzeletbeli utazásom a Kr. előtti 3. századba repít, ahol az ókori világ legnagyobb könyvtárát, a Muszeiont, vagyis a Múzsák csarnokát találom. I. Ptolemaiosz fáraó ül éppen a trónon, s feladatának tekinti, hogy a tudósoknak otthont adjon, és kutatásaikat, tanulmányaikat is elősegítse. Persze, a könyvtár állománya idővel a sokszorosára bővült. A költő Kallimakhosz állította össze a százhúsz kötetből álló Pinakest, azaz a könyvtár részletes katalógusát. A katalógus a műveket különböző osztályokba sorolta, ezek: történelem, jog, orvoslás, filozófia, lírikus költészet, tragédiák, imák és vegyes írások voltak. A Pinakes több mint ezer tekercsből állt, és a részletes katalógus mellett tartalmazta az egyes szerzők életrajzi adatait, s műveiknek hosszát is. Természetesen a régmúlt idők emberei nem csak tekercsekre, hanem agyagtáblákra is feljegyezték gondolataikat. Ezért Alexandriából továbbutazom, más korba és más helyre érkezem. A Kr. e. 2500–2250 közötti Észak-szíriai Ebla városában találom magam, a legrégebbi agyagtábla-könyvtár helyszínén. Királyi levéltár, könyvtár volt itt. Érdekessége, hogy 16000 agyagtáblát találtak benne a régészek, ezek közül 5-6000 agyagtábla épen megmaradt. A táblákon található szavak 80%-a sumér, 20%-a eblai eredetű. A könyvtár anyagának 90%-a gazdasági és adminisztratív dokumentum, a többi 10%-ot pedig tudományos anyag: az eblai, sumér tudomány termékei, lexikális szövegek, különböző állatok listái, szótárak; valamint eblai nyelven írt költői alkotások: versek, varázsszövegek, istenekhez szóló himnuszok és közmondás gyűjtemények alkották. Időzhetnék még az ókorban, hiszen lenne mit megnézni, de hív a középkor. Mindig ámulattal néztem a vaskos, csodálatos díszítésű kódexeket. A papiruszról pergamenre történt fokozatos áttéréssel párhuzamosan terjedt el a könyv forma. A keresztény tanításokon túl a kódexek új, luxusváltozatát az uralkodóházak magángyűjteményiben találjuk. A szerzetesi kódexek aranykora a 12. század, amikor vallási szövegek sokasága került a monostorokba. A 13. századtól pedig megjelentek a világi tartalmú kódexek. A lovagkor pedig meghozta az új eszmét: királyi krónikák, szakácskönyvek, és igen, lovagregények születtek. S ezzel visszatértünk a kezdetekhez: az 1450-es évek közepén Johannes Gutenberg elkészítette a róla elnevezett Gutenberg-Bibliát, az ún. 42 soros Bibliát, megalapozva ezzel az európai könyvnyomtatást. 1473-ban aztán Magyarországon is megjelent az első nyomtatott könyv, Hess Andrásnak köszönhetően. A nyomtatás lendületet adott a nemesi házak és a közkönyvtárak létrejöttének, s máris továbbszáguldunk későbbi évszázadok felé. 1584-ben épült az El Escorial Királyi Könyvtár, mely a spanyol fővárostól csupán néhány mérföldre található. könyvtárat Juan de Herrera matematikai és építészeti zseni tervezte, és több mint 40 ezer könyvet, illetve kéziratot őriznek benne. A világ legnagyobb kolostorkönyvtára Ausztriában, Stájerországban, gyönyörű tájon, az Enns völgyében, Admont bencés apátságában található. Világkörüli utam Magyarországon zárom.
Fotó: helikonkastely.hu
Volt szerencsém személyesen is megtekinteni a keszthelyi Festetics kastélyt, ahol Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára található. A Festeticseknek annyira fontosak voltak a könyvek, hogy a barokk kastélyhoz külön könyvtári szárnyat építtettek, melynek belső munkálatai 1804-ben fejeződtek be. A több könyvritkaságot is tartalmazó gyűjtemény több mint 86 ezer kötettet számlál. S ha már barangolunk, ne hagyjuk ki csodás fővárosunkat. Az eredetileg főúri magánrezidenciának épült Wenckheim-palota majdnem kilencven éve ad otthont a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak.
Fotó: fszek.hu
A neobarokk palotát az ezredfordulón rekonstruálták, melynek köszönhetően létrejött egy funkcióiban és szolgáltatásaiban korszerű nagyvárosi könyvtár. Az időben és térben történő kalandozásom ezzel véget ért, hiszen lehetetlen lenne a világ minden egyes, az emberi lét felhalmozott szellemi kultúrájának bizonyítékait őrző „könyves házait” felsorakoztatni egy cikkben. Több évezredet jártam meg időgépemmel, remélem Önök is élvezték e csekély univerzum – sétát.
Forrás: Wikipédia, travelo.hu, sokszinuvidék.24.hu, fszek.hu, helikonkastely.hu
Indexfotó: helikonkastely.hu
