https://kolorline.hu/Könyvtári múltidéző

Könyvtári múltidéző

Szerző:

Kolorline szerkesztőség

Publikálva:

Utolsó frissítés:

Kategória:

Életmód

Home office-ban dolgozó újságíróként a különböző weboldalak között böngészem, ám ha leszáll az est, szívesen menekülök a könyvek nyújtotta álomvilágba. Nézem könyvespolcom tartalmát, mit is olvashatnék: a legtöbb kötetet végiglapoztam már. Igaz, kereshetnék online könyvet, de bevallom, szeretem érezni a papírlapokat az ujjaim között, szeretem hallani a lapok halk susogását, érezni a könyv illatát. Mert a materializmus híveként, kell, hogy ölemben tartva, elmélázva átéljem az olvasottakat. Valahogy másként hat a betű a papíron, mint a laptop, vagy a tablet képernyőjén. Jajj, ha ezt Gutenberg megélhette volna! De ne szaladjunk ennyire előre, bár szerepe a könyvnyomtatásban vitathatatlan, de ha már a könyvtárosokat ünnepeljük, illő a kezdeteknél hozzáfogni.

Rövid kalandozásként, legelőször Alexandriába invitálom a kedves olvasót. Képzeletbeli utazásom a Kr. előtti 3. századba repít, ahol az ókori világ legnagyobb könyvtárát, a Muszeiont, vagyis a Múzsák csarnokát találom. I. Ptolemaiosz fáraó ül éppen a trónon, s feladatának tekinti, hogy a tudósoknak otthont adjon, és kutatásaikat, tanulmányaikat is elősegítse. Persze, a könyvtár állománya idővel a sokszorosára bővült. A költő Kallimakhosz állította össze a százhúsz kötetből álló Pinakest, azaz a könyvtár részletes katalógusát. A katalógus a műveket különböző osztályokba sorolta, ezek: történelem, jog, orvoslás, filozófia, lírikus költészet, tragédiák, imák és vegyes írások voltak. A Pinakes több mint ezer tekercsből állt, és a részletes katalógus mellett tartalmazta az egyes szerzők életrajzi adatait, s műveiknek hosszát is. Természetesen a régmúlt idők emberei nem csak tekercsekre, hanem agyagtáblákra is feljegyezték gondolataikat. Ezért Alexandriából továbbutazom, más korba és más helyre érkezem. A Kr. e. 2500–2250 közötti Észak-szíriai Ebla városában találom magam, a legrégebbi agyagtábla-könyvtár helyszínén. Királyi levéltár, könyvtár volt itt. Érdekessége, hogy 16000 agyagtáblát találtak benne a régészek, ezek közül 5-6000 agyagtábla épen megmaradt. A táblákon található szavak 80%-a sumér, 20%-a eblai eredetű. A könyvtár anyagának 90%-a gazdasági és adminisztratív dokumentum, a többi 10%-ot pedig tudományos anyag: az eblai, sumér tudomány termékei, lexikális szövegek, különböző állatok listái, szótárak; valamint eblai nyelven írt költői alkotások: versek, varázsszövegek, istenekhez szóló himnuszok és közmondás gyűjtemények alkották. Időzhetnék még az ókorban, hiszen lenne mit megnézni, de hív a középkor. Mindig ámulattal néztem a vaskos, csodálatos díszítésű kódexeket. A papiruszról pergamenre történt fokozatos áttéréssel párhuzamosan terjedt el a könyv forma. A keresztény tanításokon túl a kódexek új, luxusváltozatát az uralkodóházak magángyűjteményiben találjuk. A szerzetesi kódexek aranykora a 12. század, amikor vallási szövegek sokasága került a monostorokba. A 13. századtól pedig megjelentek a világi tartalmú kódexek. A lovagkor pedig meghozta az új eszmét: királyi krónikák, szakácskönyvek, és igen, lovagregények születtek. S ezzel visszatértünk a kezdetekhez: az 1450-es évek közepén Johannes Gutenberg elkészítette a róla elnevezett Gutenberg-Bibliát, az ún. 42 soros Bibliát, megalapozva ezzel az európai könyvnyomtatást. 1473-ban aztán Magyarországon is megjelent az első nyomtatott könyv, Hess Andrásnak köszönhetően. A nyomtatás lendületet adott a nemesi házak és a közkönyvtárak létrejöttének, s máris továbbszáguldunk későbbi évszázadok felé.  1584-ben épült az El Escorial Királyi Könyvtár, mely a spanyol fővárostól csupán néhány mérföldre található. könyvtárat Juan de Herrera matematikai és építészeti zseni tervezte, és több mint 40 ezer könyvet, illetve kéziratot őriznek benne. A világ legnagyobb kolostorkönyvtára Ausztriában, Stájerországban, gyönyörű tájon, az Enns völgyében, Admont bencés apátságában található. Világkörüli utam Magyarországon zárom.


Fotó: helikonkastely.hu

Volt szerencsém személyesen is megtekinteni a keszthelyi Festetics kastélyt, ahol Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára található. A Festeticseknek annyira fontosak voltak a könyvek, hogy a barokk kastélyhoz külön könyvtári szárnyat építtettek, melynek belső munkálatai 1804-ben fejeződtek be. A több könyvritkaságot is tartalmazó gyűjtemény több mint 86 ezer kötettet számlál.  S ha már barangolunk, ne hagyjuk ki csodás fővárosunkat. Az eredetileg főúri magánrezidenciának épült Wenckheim-palota majdnem kilencven éve ad otthont a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak.


Fotó: fszek.hu

A neobarokk palotát az ezredfordulón rekonstruálták, melynek köszönhetően létrejött egy funkcióiban és szolgáltatásaiban korszerű nagyvárosi könyvtár. Az időben és térben történő kalandozásom ezzel véget ért, hiszen lehetetlen lenne a világ minden egyes, az emberi lét felhalmozott szellemi kultúrájának bizonyítékait őrző „könyves házait” felsorakoztatni egy cikkben. Több évezredet jártam meg időgépemmel, remélem Önök is élvezték e csekély univerzum – sétát.

 

Forrás: Wikipédia, travelo.hu, sokszinuvidék.24.hu, fszek.hu, helikonkastely.hu

Indexfotó: helikonkastely.hu

 

 

További híreink

„A szabadságnak nincs többes száma” — március 15-i megemlékezés Kazincbarcikán

Dátum: 2025. márc 16. 18:30

Összetett és nagyot ható március 15-i ünnepséggel emlékezett Kazincbarcika városa az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbanására. A bizonytalan időjárás miatt a Mezey István Művészeti Központ belső terébe terelt ceremónia felvonultatott az erőteljes zeneiek mellett táncos betéteket, történészi megemlékezést és városi gyártású kisfilmet is.

„Perspektíva” Deák-diák szemmel – kiállítás és élő alkotás

Dátum: 2025. márc 16. 09:00

Március 6-án újra megtelt a Mezey István Művészeti Központ felső kiállítóterme a Deák Ferenc Technikum és Szakképző Iskola fiatal tehetségeinek változatos műveivel. A „Perspektíva” című tárlat másik fontos hívószava a kreativitás. Ennek jegyében a megnyitón a nézők szeme láttára élesben is készültek új alkotások. Az összeállítást április 3-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Tavasszal is csak szabályosan – a barcikai rendészek jelentik

Dátum: 2025. márc 15. 16:00

Tavasszal is városunkat szolgálják a Kazincbarcikai Önkormányzati Rendészet munkatársai. Szabályozásokkal és szükség esetén bírságokkal lépnek fel többek között és kiemelten a zöldhulladék-égetés, valamint a szabálytalanul, zöldterületre parkolás ellen.

„Nem kell okosnak lenni, ez a lényeg” — Seres László kiállítása

Dátum: 2025. márc 15. 08:58

Megnyílt az “Emberben a művész, művészben az ember” újabb kiállítássorozata a Mezey István Művészeti Központban. Seres László, a miskolci, de kalandfilmes élete hátán világpolgár festőművész hozta közénk színes absztrakt művészetének válogatott, élénk termését. Személyes üzenete is van a megtekintők számára, miszerint befogadni és élvezni kell a képeket, nem pedig magyarázatot keresni rájuk. A kiállítás március utolsó hetéig látogatható a lenti nagy kiállítóteremben.

KolorTV élőben

Programajánló

Internet Fiesta 2025

Egressy Béni Városi Könyvtár

Bóczér Adrienn fotográfus kiállítása

A Partizán Kazincbarcikán

Egressy Béni Művelődési Központ

Angyalkert Görögkatolikus Óvoda nyílt nap

Angyalkert Görögkatolikus Óvoda

Reklám

Legfrissebb galéria

Legfrissebb videók

Facebook

Szurkoljunk