Hogyan készüljünk fel rá? Villámárvíz, belterületi elöntés

Sokszor hangzik el, hogy a klímaváltozás következtében felerősödnek a szélsőségek, mint például a gyakoribbá váló extrém csapadékos időszakok. A hétköznapjaink során ezeket egyre gyakrabban tapasztalhatjuk. A heves csapadékesemények következtében felléphet belterületi elöntés vagy villámárvíz. Míg a belterületi elöntés kialakulásában a felszínborítás típusa, a vízelvezető rendszer állapota a meghatározó és leginkább a síkvidéken jellemző, addig a villámárvíz létrejöttében a növényborítottság és a domborzat játszik főszerepet, hiszen hegy-, és dombvidéki területeken jellemző.

Példaként lehet említeni az idei év januárjában jelentkező villámárvizes/árvizes időszakot Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye több vízfolyásán. A megye legnagyobb része a „magas kockázatú” besorolást kapta a Magyarországi villámárvíz kockázati térkép szerint. Ezek a tények is azt erősítik, hogy az itt lakóknak ajánlott felkészülni a gyakoribbá váló villámárvizekre vagy a belterületi elöntésekre, attól függően milyen domborzati viszonyok érvényesülnek. A normál árvizekkel szemben, a villámárvizek esetében hiányzik az időelőny, így a védekezés lehetőségei is korlátozottabbak. A nagyobb károk elkerülése érdekében a megelőzés legalább olyan fontos, mint a probléma kezelése. Ebben segítségünkre lehetnek az alábbi javaslatok megfogadása és a különböző tájékoztató felületek, ahol a várható időjárásról, vízállásról, katasztrófavédelmi riasztásokról időben értesülhetünk.

Hogyan előzzük meg a villámárvíz, belterületi elöntés kialakulását tágabb környezetünkben:

⇒ A biztonságunk érdekében fontos lenne egy standardizált cselekvési forgatókönyv, riadólánc kialakítása térségi szinten.
⇒ Támogassuk a természetes vízmegtartó megoldások és felületek kialakítását, különösen a magasabban fekvő területeken. A villámárvizek megfogásában és az aszály mérséklésében is segítségünkre lehetnének a fából készült hordalékfogóként is funkcionáló rönkgátak telepítése a meredekebb lejtők völgyeiben, és a kialakított tórendszerek, mesterséges lápos, mocsaras területek.
⇒ Fontos szempont, hogy támogassuk a vízgyűjtő területek minél intenzívebb erdősítését.
⇒ Egy terület művelésénél, a termesztett kultúra kiválasztásánál vegyük figyelembe a terület vízjárási adottságait. Egy magasabban fekvő domboldal szántóvá alakítása, a lentebbi részeken sárfolyamot okozhat.

Az ábrán látható, hogy egy tényezőnek a változása is milyen mértékben módosítja a beszivárgást, lefolyást, párolgást. A leburkolt felületen a lefolyás mértéke ötszörösére emelkedett, míg beszivárgás jelentősen csökkent. Az a víz, amit nem tud a talaj, növényzet megkötni, elpárologtatni problémát okozhat villámárvíz, belterületi elöntés formájában.

Hogyan előzzük meg a villámárvíz, belterületi elöntés kialakulását szűkebb környezetünkben:

⇒ A villámárvíz és belterületi elöntés elleni védekezés már a lakóhely kiválasztásakor elkezdődik, ha lehetőségünk adódik, érdeklődjünk az önkormányzatoknál, helyiektől a kérdéses telek adottságairól.
⇒ Gondoskodjunk a házunk előtt található vízelvezető árkok tisztán tartásáról! Ez biztosítja a víz szabad útját.
⇒ Az udvarunkon is több lehetőségünk adódik a víz beszivárogtatására. Erre néhány példa a vízáteresztű burkolatok alkalmazása, a szikkasztásra alkalmas árokrendszerek, mélyedések, kerti tavak kialakítása.
⇒ Törekednünk kell a területünkön lévő víztöbblet befogására. Tároljuk helyben a vizet – akár a növényzetben, akár esővíz-gyűjtő tartályokban – így az nem terheli a közterület csatorna hálózatát és költséghatékony öntözést tesz lehetővé a vízhiányos időszakban.
⇒ A közterületek kialakítása során mélyebben fekvő, beszivárogtatásra alkalmas területeket jelöljünk ki, amelyek képesek összegyűjteni és tárolni a heves csapadékesemények következtében lehulló nagymennyiségű vizet ezáltal puffert biztosítva a száraz időszakok kezelésében is.
⇒ A csatornarendszerek túlterhelését el tudjuk kerülni, ha megoldást találunk az esővíz külön gyűjtésére, hasznosítására, elvezetésére, így el tudjuk kerülni, hogy szennyezett víz öntse el a települést.
⇒ Városi környezetben is van rá lehetőségünk, hogy csökkentsük a villámárvíz kialakulásának lehetőségét: esőkertek, szikkasztó árkok, ideiglenes vízgyűjtő felületek, beszivárogtató kavicsdrének, füves teknők, beszivárogtató cellák kialakításával, áteresztő szilárd burkolatokhasználatával.

Mit tehetünk, ha villámárvíz fenyeget:

⇒ Előre meg kell terveznünk egy biztonságosabb helyre való átjutásunkat. Ez a hely ne épületfüggő legyen, hanem a domborzati viszonyokat vegyük figyelembe. Mindig magasabb területre, dombra meneküljünk.
⇒ Amikor fennáll a belterületi elöntés lehetősége, érdemes előre lekapcsolnunk az áramot a házban. Amikor betör a víz megfeledkezhetünk erről, így jelentős veszélynek tehetjük ki magunkat és környezetünket.
⇒ Villámárvíz esetén ne üljünk autóba és ne próbáljunk meg kocsival átkelni a kisebb vizeken sem. Már 60 centiméteres víz képes a járműveket megemelni és feldönteni.
⇒ Ellenőrizzük, gyermekeink biztonságos helyen tartózkodnak-e, ne engedjük árokpartok, vízmosások, hidak környezetébe, amíg a veszély fennáll.
⇒ Fontos iratainkat, készpénzünket rakjuk vízhatlan tasakba.
⇒ Szerezzünk be gumicsizmát, gumikesztyűt, esőkabátot és töltsük fel ivóvízkészleteinket.
⇒ Ne keljünk át elárasztott területen, a víz mélysége csalóka lehet. A hirtelen áradás alámoshatja az utakat és egy gödörbe esve csapdába kerülhetünk. A tájékozódást segítheti egy arra alkalmas eszköz, amivel érzékelhetjük a víz alatti akadályokat.
⇒ A településeket, lakásokat elöntő víz fertőzött lehet (pl. ha a csatorna túlterheltsége miatt kiömlik a víz), emiatt fontos a víz levonulása után az érintett helyiségek fertőtlenítése, és az illetékes szervezetek utasításainak betartása.

Várhatóan a jövőben a villámárvizes belterületi elöntések száma gyarapodni fog. Szemléletváltás szükséges, ami segít nekünk abban, hogy a nehézségeket és a problémákat előnnyé alakítsuk át. A víz érték, de meg kell tanulnunk gazdálkodni vele. A felborított vízciklust, időjárási periódusokat kompenzálni kell és kiegyenlíteni, ennek megvalósítása létfeltételünk. Ehhez az önkormányzatok és a helyi lakosok egymást kiegészítő alkalmazkodása szükséges. A villámárvizek mellett a klímaváltozás hatására az elhúzódó aszályos időszakok is várhatóan egyre gyakrabban lépnek fel, így törekednünk kell az év közbeni víztöbblet megtartására, tárolására, csökkentve ezzel a száraz időszakok káros hatásait. A természetes vízmegtartó megoldások megismerésével és települési, lakossági léptékű alkalmazásával előnyünkre tudjuk fordítani akár a heves csapadékeseményeket is, elkerülve ezáltal a pusztító villámárvizek kialakulását. 

Készült: 2023.02.15.
Készítették: Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. munkatársai

Források:

Microsoft Word - Árvíz kockázat.doc (vedelem.hu)
Villám árvizeket okozó időjárás 2022. június 9-én - Tanulmányok - met.hu
Mi az a villámárvíz? Hogyan köthető a klímaváltozáshoz? | xForest
Mik azok a villámárvizek és hogyan kapcsolódnak a klímaváltozáshoz? Mi várható Magyarországon? | Másfélfok (masfelfok.hu)
Klímaváltozás, villámárvizek és hazánk kitettsége - Greendex
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (katasztrofavedelem.hu)
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (katasztrofavedelem.hu)
A kertvárosi csapadékvíz-gazdálkodás példái - Érdlakó (erdlako.hu)
A kép forrása: https://erdlako.hu/kozteruleteink/315-csapadekviz-gazdalkodas

A projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.