Lakóházunk felkészítése a szélsőséges időjárásra

A globális klímaváltozás következtében hazánk átlaghőmérséklete emelkedik, és várhatóan egyre gyakoribbak lesznek az időjárási szélsőségek, amik jelentős károkat tehetnek a lakóházakban. A klímaváltozás hatásai már ma is érzékelhetők, azonban a jövőben várhatóan még jelentősebbek lesznek. Az extrém időjárási események okozta károknak egy része megelőzhető, ha tudatosan felkészítjük a lakóházunkat ezekre.

Épületeink szerepe kettős az éghajlatváltozás tekintetében, mivel egyrészt a jelentős energiafogyasztásuk miatt hozzájárulnak az üvegházgáz-kibocsátáshoz, és így az éghajlatváltozáshoz, másrészt biztonságot nyújtanak számunkra az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási helyzetekben.

Épületeinkre az alábbi éghajlati elemek lehetnek hatással

 A szélvész, heves szélvész, orkán jelenséggel érintett napok éves átlagos száma várhatóan növekedni fog a jövőben. Szél bármely oldalról érheti az épületeket, így mindig lesz olyan felülete a háznak, ahol a szél károsíthatja a kiálló és mozgó elemeket, mint például a tetőcserepet, zsalugátert, homlokzatburkolatot. A leszakadó elemek vagy a közelben álló korhadt fák, korhadt faágak baleset-, vagy akár életveszélyesek is lehetnek, illetve jelentős anyagi kárt okozhatnak. Emiatt egyéni és közösségi érdek a karbantartás és a viharbiztonság növelése.

• A kémény rendszeres ellenőrzésével és karbantartásával, szükség esetén többirányú kikötésével megakadályozhatjuk annak ledőlését, ami akár még a tetőt is beszakíthatja.
• A tetőfedő elemeknek érdemes a gyártó által előírt biztosítását kiépíteni, illetve a régi tetőket is átvizsgálni, viharkapcsot beépíteni. Az elmozdult cserepeket célszerű minél hamarabb helyükre tenni.
• Mivel az épület közelében álló fákat a szél kidöntheti vagy ágaikat letörheti, ami akár még a tetőt is átszakíthatja, ezért fontos, hogy figyeljünk a fák egészségére és távolítsuk el az elhalt részeket.
• Minden homlokzati mozgó elem és a tető síkjából kiálló elem széllökéssel szembeni megfelelő rögzítése ajánlott, ez különösen fontos a még építés alatt álló házaknál.

 Az extrém csapadékesemények is gyakoribbá válhatnak, és növekedhet az eső intenzitása is. A nagy mennyiségű, rövid idő alatt lezúduló csapadékot az összefolyók vagy ereszcsatornák nem mindig képesek elvezetni, így túlfolyás keletkezik. Ennek következtében, leázhat a homlokzat, és átnedvesednek a falak, ami jelentős javítási költségeket okoz. A nedves fal ráadásul egészségkárosító hatású lehet, többek között reumát, asztmát és allergiát okozhat. 

A gyorsan lezúduló nagymértékű csapadék elöntést és villámárvizet is okozhat, amely akár az épület alsó szintjét is elöntheti, az alapozást is kimoshatja, megduzzaszthatja az altalajt, ami az épületet instabillá teheti. Az elöntés során ráadásul szennyezett iszap kerülhet az épületbe, hosszabb időre használhatatlanná téve az elöntött helyiségeket.

• Azért, hogy az eresz megfelelően el tudja vezetni a hirtelen lezúduló esővizet, fontos annak rendszeres tisztítása és lombfogó alkalmazása.
• Ha a korábbi tapasztalatok alapján az eresz keresztmetszete nem elég nagy a csapadékvíz elvezetéséhez, akkor beépíthetünk üstöt vagy nagyobb keresztmetszetűre cserélhetjük az ereszcsatornát.

• Hófogó elemek beépítésével tehermentesíthetjük az ereszt havazás esetén, emellett időnként szükséges lehet a hó letakarítása a tetőről.
• Az esővíz épülettől távoli ciszternába gyűjtésével megelőzhetjük a víz pincébe jutását, és az alapozás alatti talaj kimosódását.
• Lapos tető esetén fontos az elvezetők rendszeres tisztítása, hogy ne álljon meg a víz a tetőn.
• Az elöntés és árvizek elleni védekezés részeként az érintett területeken a víz elvezetésén túl javasolt az épület alapozását szivárgó beépítésével is védeni.
• Fontos rendszeresen megfigyelni a házfalon elinduló repedéseket, mert a talaj duzzadása és zsugorodása következtében az épület egyenlőtlenül elmozdulhat. Ha repedések keletkeznek a falon, javasolt szakember felkeresése.

• Előfordulhat, hogy a csapadék jég formájában hullik, ellene az ablakokat zsaluval, spalettával vagy redőnnyel lehet védeni. 

 A viharok is gyakoribbá és erősebbé válhatnak. Ezek különösen nagy károkat okozhatnak, hiszen egy vihar során egyszerre van jelen széllökés, villámlás, nagy mennyiségű csapadék és hirtelen lehűlés is. Az erős szelek miatt olyan helyeken is történhet beázás, ahol önmagában esőzések miatt nem. A villám tüzet okozhat, illetve meghibásodhatnak miatta a háztartási eszközök. 

• A villámok elleni védekezés részeként fontos a villámhárító kiépítése, különösen a magas épületek esetében,érdemes hálózaton belüli, túlfeszültség elleni védelmet is kialakítani, ezzel elektromos berendezéseinket is megóvjuk.

 A hőingadozás és az UV-sugárzás is jelentősebbé válhat a jövőben, ami terheli a külső felületeket, elsősorban a tetőket és homlokzatokat. Ezt tovább fokozza az aszályos és hőhullámos időszakok növekedése. A hirtelen hőmérsékletváltozás az eltérő anyagú elemek hőmozgási különbsége miatt veszélyezteti az épületeket, az UV-sugárzás miatt pedig gyorsabban elöregednek a szerkezeti elemek. A tartós hőség során a ház alapozása alatt száradó és zsugorodó talaj miatt veszélybe kerülhet az épület stabilitása. 

• A belső terek felmelegedését mérsékelhetjük árnyékolással, például napvédő ponyvával, zsalugáterrel, pergolával, stb.
• Fontos az épület színének tudatos megválasztása, hiszen a sötétebb színek elnyelik a sugárzást, ezért világosabb színek alkalmazása javasolt.
• Zöldtetővel vagy zöld homlokzattal is védhetjük házunkat a napsugárzással szemben, ez a közvetlen környezet hőérzetét is kedvezően befolyásolja, valamint véd a téli hideg és a szél ellen is.
• Napelem vagy napkollektor felszerelése nemcsak az energiamegtakarítást segíti és a szén-dioxid-kibocsátást mérsékli, hanem a tetőt is árnyékolja.

• A nyílászárók vagy az üvegezés cseréjével télen a meleg benntartása és a nyári felmelegedés mérséklése egyszerre oldható meg, ehhez többrétegű, gázzal töltött üveg javasolt. Ez az egyik legköltséghatékonyabb alkalmazkodási lehetőségünk.
• Szintén fontos a homlokzat, majd a tető és a pincefödém hőszigetelése.

Klímavédelmi és alkalmazkodási lehetőségek új építés során 

A 2020 után használatba vett épületeknek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.

• Ennek eléréséhez fontos az épület tájolása: dél felé nyitott és árnyékolt, hiszen így télen az alacsonyan járó Nap felmelegíti az épületet, de a nyári túlmelegedéstől megvéd az árnyékolás.
• Az épületnek minden irányból jól szigeteltnek kell lennie.
• Az épületet jól záró és szigetelő nyílászárókkal kell ellátni.
• Előmelegített friss levegővel való szellőztetés kiépítése ajánlott.
• Szükséges az előírásoknak megfelelő arányban megújuló energiaforrások használata, ez a háztartásokban általában geotermikus vagy napenergia.

Az előbb felsorolt szempontok egy része a nagyobb felújítások, átalakítások során is figyelembe vehető.

Társasházakban kevesebb lehetősége van az egyéneknek az átalakítások, felújítások során, ugyanakkor a szélsőséges időjárási eseményeknek a társasházak is ugyanúgy ki vannak téve. Ezért rendkívül fontos a felmerülő problémák és az esetleges megoldási lehetőségek megvitatása lakógyűléseken, illetve a közös képviselő felkeresése és tájékoztatása az észlelt problémákról. Különböző felújításokhoz forrásokra társasházak is pályázhatnak.

Hasznos linkek

Szervezetek honlapjai, amelyek szélsőséges események előrejelzésével, elhárításával foglalkoznak:

• Katasztrófavédelem: https://katasztrofavedelem.hu/
• Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: https://baz.katasztrofavedelem.hu/24011/molari
• Országos Meteorológiai Szolgálat: https://www.met.hu/
• Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR): https://nater.mbfsz.gov.hu/

Pályázati lehetőségek építkezéshez és felújításhoz:

• Magyar Fejlesztési Bank: https://www.mfb.hu/maganszemelyek

Építkezéssel kapcsolatos információk:

• https://www.e-epites.hu/

Készült: 2023.08.15.
Készítették: Energiastratégia Intézet Nonprofit Kft. munkatársai

Források:
Képek forrása: https://pixabay.com/

A projekt az Európai Unió LIFE programjának
támogatásával valósul meg.