Jókai Mór a Jókai téren — szobrok Kazincbarcikán
Gazdag történetű, sok helyi összefüggéssel bíró alkotással folytatjuk Kazincbarcika egész várost érintő szoborparkjának feltérképezését kortárs szoborszakértőnkkel, Somodi-Hornyák Szilárd „Távolodó” képzőművésszel és művésztanárral.
Miért éppen Jókai? Miért éppen Kazincbarcikán?
Jókai Mór Kazincbarcika lakói által jól ismert kőszobra délcegen húzza ki magát a róla elnevezett tér közepén, a festői hátteret adó zöld dombok előterében. A belvárosban cirkálók gyakran haladnak el előtte vagy kerülik meg őt. A legtöbben azt is tudják róla, hogy március 15-i koszorúzások stabil célszobra. Somodi-Hornyák Szilárd szerint csak erőteljes feltételezés, de mindenképpen számolni kell vele, hogy azért kaphatott Kazincbarcika Jókai-szobrot, mert az író az 1948-49-es szabadságharc után a szomszédos Tardona faluban bújt meg.
Antal Károly szobra 1966-ban érkezett városunkba. A terét nemrég újították fel. Somodi-Hornyák Szilárd kiemelte Jókai alakjának ideális elhelyezkedését is, mondván, hogy a Jókai térhez hasonló környezetet a szobrászok különösen szeretik. A szomszédos házak kétoldalt szaladnak, a szobor hátterében viszont hosszan folytatódik a tér, amely esetünkben szép hegy látványában végződik a látképen.
A kazincbarcikai Jókai-szobor alkotója, Antal Károly
A Jókai Mór-szobor atyja, Antal Károly, Kossuth- és Munkácsy-díjas budapesti szobrász volt, aki 1994-ben, 85 évesen hunyt el. Nevéhez párhuzamosan köthetőek kő- és bronzszobrok is. Bár élete legnagyobb sikerét a budai várban található Gellért és Julianus barátot ábrázoló bronzöntvény alkotás hozta meg neki, Somodi-Hornyák Szilárd úgy véli, több okból is gondolhatjuk, hogy a kőszobrászat talán közelebb hozzá. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán is kőrestaurálást tanított az 1950-es években. Antal Károly a realizmus és a neoklasszicizmus művészeti vonalán tevékenykedett.
„Ezért is lehetett keresett művész a II. világháború után, mert elvont ábrázolás helyett érthetően, szájbarágósan formázta meg alakjait. Egyszerűen ott áll Jókai Mór, és látjuk, hogy ő az” — mesélte Somodi-Hornyák Szilárd.
Antal Károly mint Kazincbarcika környékének szobrásza
A mi Jókaink megformálójának Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több hasonló alkotása kereshető fel, például a miskolci Tiszai pályaudvar előtti teret Kandó Kálmán mérnök figyeli munkája nyomában. A közeli Múcsony nagyközség Alberttelepét pedig a könyvtárba siető munkáslány női alakjának mozgása teszi dinamikusabbá. Ezt a szobrot a mi Vasmancink névleges rokonaként Vas Marinak becézi a köznyelv.
Antal Károly gazdag örökségéből szerte Magyarországon rengeteg mű lelhető fel. A pécsi székesegyház kőszobrait is neki köszönhetjük, Könyves Kálmán alakját pedig a pesti Hősök terén szintén. Pályájának egyik legkiemelkedőbb darabja a Puskás Ferenc Stadion szoborparkjában a kirívóan látványos Birkózók című szoborcsoport.
Nemzetközi hírű mesterként a mai napig őriznek Antal Károlytól Rómában, Firenzében vagy New Yorkban is hagyatékot, ahogyan a budapesti Magyar Nemzeti Galériában is.
Antal Károly, a hősi obeliszkek szellemi atyja
A Jókai-szobornak nemcsak a háttértörténete, de a szomszéd térrel képzett története is érdekes. Amikor 1945 után megkezdődött az ország újjáépítése, Jókaink szobrásza találta ki és valósította meg a hősi obeliszkeknek azt a prototípusát, amelyet utána országszerte használtak, így például Kazincbarcikán is a Szabadság téren.
Kazincbarcika szobrászainak összefonódó krónikája
Antal Károly pályakezdőként annak az Ohmann Béla kőszobrásznak a műhelyében dolgozott néhány évig, akinek a Ságvári tér Szüret című kútszobrát köszönhetjük.
„Kis ország és szűk szakma ez – részletezte az okot Távolódó. — A mai napig gyakran használják egymás műtermét a szobrászművészek, így történhetett, hogy egy alkotótérből két szobrásznak is van munkája városunkban, egymástól 150 méterre.”
