Ellehetetlenítették az önkormányzatokat — Kazincbarcika kényszerhelyzetben

Sorra jelentik be az önkormányzatok, milyen és mekkora mértékű adóemelésről kénytelenek dönteni a képviselő-testületeik. Mára kristálytisztán látszik: az ország — még mostanra sem kicsúcsosodó — rendkívül rossz gazdasági helyzetének legnagyobb vesztesei a hazai települések. Ahol eddig volt lehetőség fejlesztésre, ott most — a kormány sarcainak köszönhetően — az ellehetetlenítés időszaka köszönt be. Kazincbarcika is adóemelésre kényszerül 2025-ben, amely a lakosságot is érinteni fogja.

Nem mondunk nagyot azzal, hogy a kormány sarcolja az önkormányzatokat. A jobb anyagi helyzetben lévő településeket évek óta sújtja a szolidaritási hozzájárulás, 2025-ben pedig Versenyképes járások program néven újabb elvonást hirdetett meg a kormány. A városok már nem számolhatnak a gépjárműadóval, a reklámhordozók adójával sem, de az ígért kormányzati támogatások sem érkeztek meg több önkormányzathoz, például Kazincbarcikához sem.

Képzeljük el…

Az önkormányzat, ahogyan a családi kassza is,  bevételekből gazdálkodik. Ha azonban a fizetéseket terhelő adók az egekbe szöknek, lehetetlenné válik a kiadások fedezése. A víz-, villany- és gázszámlát, a közös költséget azonban rendezni kell, miként a gyerek menzáját, edzését, osztálypénzét, bérletét is, és kell még ruha, tisztítószer is otthonra, valamint a hűtő sem maradhat üresen. Mit tehet hasonló helyzetben az önkormányzat? Kénytelen emelni azokat az adókat, amelyekkel gazdálkodni tud, hogy a kötelező és önként vállalt feladatait teljesíteni tudja. Mondhatnánk úgy is, hogy legyen idősgondozás, egészségügyi alapellátás, szociális ellátás, bölcsődei és óvodai nevelés, valamint városüzemeltetési feladatok a közterületek fenntartásával, takarításával, karbantartásával, a téli síktalanítással. De ezekből a bevételekből finanszírozza egy város a kulturális- és sporttevékenységeket, a programok megvalósítását, valamint a civil szervezetek és a helyi közösségi élet támogatása során felmerülő költségeket is.

Milliárdos elvonások

Hogy miért nehéz a helyzete Kazincbarcikának? Leginkább a rengeteg kormányzati elvonás miatt, és az országosan begyűrűzött nehéz gazdasági helyzet okán. Lássuk, milyen tényezők játszanak közre abban, hogy veszélybe kerülhet városunk gazdálkodása…

Szolidaritási hozzájárulás

A szolidaritási hozzájárulást 2017-ben vezette be a kormány. Ennek összegét a „gazdagabb” önkormányzatok fizetik meg, hogy az állam velük finanszíroztassa a kevésbé tehetősebb települések működését. Csak idén az állam több mint 800 önkormányzattól vont el ilyen címen különböző összegeket, ám kiderült: a gyakorlatban nincs garancia arra, hogy valóban a rászorulók kapják meg ezt a sarcot. Kazincbarcika helyzetén sajnos még az sem változtat, hogy ez az összeg ellenőrizhetetlen módon folyik be az államkasszába, és szintén ellenőrizhetetlen módon használja fel a kormány. 

Kazincbarcikától idén 2.228.485.624 Ft szolidaritási hozzájárulást vont el az állam, ami egy helyi lakosra vetítve több mint 89.000 Ft-ot jelent. A város egyébként 7 év alatt 10 milliárd Ft-os nagyságrendű összeget fizetett be az államkasszába szolidaritási hozzájárulás címen.

Versenyképes járások program

A Versenyképes járások program a kormány legújabb agyréme. A programról először Lázár János nyilatkozott még a nyáron, mégpedig eléggé ködösen. Felháborító kijelentése sokakban visszatetszést keltett, nem véletlenül. Több polgármester is rosszul éli meg, hogy azzal vádolják: önkormányzati bevételüket „elsörfesztiválozzák” és „eldajdajozzák”. Lázár János beszédének lényegét a lenti videón lehet megtekinteni.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter október első felében jelentette be, hogy az iparűzési adó jelentős részét elvonnák az önkormányzatoktól. Egészen pontosan azt a növekményt, amely évről évre vélhetően egyre több, és azt osztanák szét a járásokban. Erre reagálva, a hír bejelentése után még a Fideszes városvezetők is felháborodásuknak adtak hangot. 

Többek között Debrecen polgármestere, Papp László is nemtetszését fejezte ki a program kapcsán, mondván hogy „ugyan a gazdag városoknak támogatni kell a szegényebb települések fejlődését, de ennek is van egy egészséges határa.” Debrecen első embere hozzátette, hogy már létezik egy ilyen központi program (a szolidaritási hozzájárulásra gondolt — a szerk.), így nem ért egyet a kormány Versenyképes járások programjának jelenlegi formájával, ami elvonná a településektől az iparűzési adó növekményét. 

A felháborodott városvezetők nyilatkozatait követően a kormány országjárásba kezdett. A kazincbarcikai városvezetőket Mezőkövesdre hívta dr. György István, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az itt tartott fórumon azonban szerkesztőségünk számára is kiderült, hogy még a kormány tagjai sem látják tisztán ezt a programot, sőt, a Klimon István alpolgármester által feltett kérdésekre sem tudtak választ adni, bizonytalanságban hagyva a meghívott városvezetőket.

Amint az dr. György István szavaiból kiderült: a kormány azért lehet bajban a pénzeket illetően, mert Magyarország az európai uniós forrásokhoz nem fér hozzá. Hogy pontosan miért, annak előzménye elég hosszú, de hozzájárult ehhez az Állami Számvevőszéknél történt brüsszeli vizsgálódás, a migrációs lépések, valamint az, hogy hazánk még mindig nem állapodott meg az Európai Bizottsággal a jogállamisági eljárás lezárásáról.

Ezen a fórumon nemcsak az derült ki, hogy a kormány a meg nem érkezett uniós pénzeket próbálja pótolni az önkormányzatokra kivetett újabb sarccal, hanem az is, hogy még Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese is kétkedve fogadja a program sikerét. Szerinte ugyanis többet vár a program kitalálója, mint amit a Versenyképes járások finanszírozni képes.

Hogyan látják a programot a vidéki települések vezetői?

A Szeged járási vezetők újabb sarcnak tartják a helyi iparűzési adó egy részének állami begyűjtését. Király László, Deszk polgármestere szerint az új elvonás a túlélés kárára megy, az önkormányzatok bevételeit pedig a kormány jórészt már korábban elvonta. Király László úgy látja, hogy ha a hipa-bevétel növekményét elvonja a kormány, azt hiába kaphatják vissza egy fejlesztési pályázaton, ha azt a pénzt már nem arra költhetik, amire nagyon kellene. A deszki polgármester véleménye az, hogyha úgy pályáztat a kormány, hogy előbb elvesz, aztán abból majd szűkített körben kevesebbet visszaad, akkor az nem lehetőség, hanem elvonás.

Algyő — egy szintén Szeged járási település — polgármestere úgy gondolja, hogy a kormány csak hasra ütve találta ki, melyik településnek mennyit kell majd befizetnie — ez pedig igazságtalan és kivételezésre adhat alkalmat. Algyő hipa-bevétele azért magas, mert sok cég működik ott, többek között a MOL egyik telepe. Hogy hasonlóságot is vonjunk e település és Kazincbarcika között, arra közöljük Algyő polgármesterének nyilatkozatát.

„A magasabb helyi iparűzési adónak azonban megvan a terhe, amit az ott élőknek kell elviselniük: az ipari környezetterhelés, a zaj, a nagy forgalom. Ez az egész program arról szól, hogy a kormánynak pénzügyi gondjai vannak és minden pénzt, amit csak tud, be akar szedni” — fogalmazott az algyői polgármester.

Vagyis lehet, hogy valamely településnek magasabb a helyi iparűzési adóbevétele, de az ott működő gyár vagy telep nagy valószínűséggel olyan terhelést jelent az ott élőknek, amelyet nekik kell elszenvedniük. És ez pontosan így van Kazincbarcika esetében is. 

Siófok képviselő-testülete tiltakozik a program ellen, még határozatot is hoztak erről. Eszerint nem értenek egyet és elutasítják, hogy a 2025-ben jelentkező iparűzési adó-többlet bekerüljön egy járási fejlesztési alapba, és visszapályázhatóvá váljon a járások által.
A képviselő-testület csak azt tartja elfogadhatónak és támogathatónak, hogy újabb sarc helyett a szolidaritási hozzájárulás tisztességes visszaosztása történjen meg.

Adóemelések novembere

Ahogyan közelítünk az év vége felé, mind több település szembesül azzal a ténnyel, hogy hiába számolnak, egyszerűen nem lesz annyi bevételük 2025-ben mint kiadásul. A képviselő-testületeknek november végéig kell megalkotniuk a jövő évi költségvetésüket, így naponta bővülnek a hírek egy-egy újabb adóemelésről szóló települési beszámolóval.

A fideszes vezetésű Debrecenben például 50%-kal emelik az építményadót, de drágul a mezőőri járulék, a közterület-használat díj és a temetési költségek is. A szintén fideszes vezetésű Komlón 25%-kal emelkedik az építmény- és a kommunális adó összege a lakosság és a cégek esetében is.

Szentendrén a legtöbben kétszer, néhányan pedig négyszer több adót fognak fizetni januártól. Az építményadó az ingatlanok többségénél duplája lesz a mostaninak, az érintettek negyede pedig négyszeres díjat fog fizetni januártól. Szintén itt, telekadót is kivetnek a magánszemélyek belterületi telkei és a zártkerti ingatlanok után.

Dunaújvárosban a napokban döntöttek a jövő évi adóemelésekről. Itt is ugyanaz jelenti a problémát, mint Kazincbarcikán: az elvont súlyadó, a jelentősen megemelt szolidaritási adó és a Versenyképes Járások Program. Dunaújváros élt Navracsics Tibor miniszter ajánlatával, aki azt javasolta korábban a települések önkormányzatainak, hogy az építményadó növelésével szedjék be a kieső bevételek egy részét.

Adóemelés Kazincbarcikán
 

„Azt látjuk, hogy a kormány gazdaságpolitikája kiszámíthatatlan, ezért a helyi adózással kapcsolatban is olyan döntéseket kellett a képviselő-testületnek meghoznia, amelyek mindenféleképpen biztosítják azt, hogy az önkormányzatnak a pénzügyi helyzete stabil tudjon maradni — fogalmazott a Kolorline kérdésére Klimon István alpolgármester. — Azt látjuk, hogy egyrészt a nagyobb adózók sokkal kevesebb iparűzési adót fognak befizetni a következő esztendőben, másrészt hogy szolidaritási hozzájárulást továbbra is kell az önkormányzatoknak fizetniük, harmadrészt pedig azt, hogy Kazincbarcikán a helyi adók messze vannak az adómaximumtól” — hangsúlyozta az alpolgármester.

A rengeteg sarc ellenére Kazincbarcika Város Önkormányzatának legfontosabb célja a város működőképességének megtartása, az elért eredmények szintentartása, és az élhető város biztosítása. Az elmúlt években egyre növekvő és sokasodó terhek nem könnyítik meg a városvezetés munkáját a költségvetés tervezésében, sőt. Ennek oka, hogy Kazincbarcika gyönyörű és karbantartott város, ahol gondozottak a parkok, rengeteg intézmény megújult, és szépen felújított az épületek nagy része is. De a rengeteg sarc, és a BorsodChem árbevételének alakulása is azt vetíti előre, hogy jelentősen tovább fog csökkeni Kazincbarcika bevétele. 

A vegyipari óriás 2020 és 2022 között is növelni tudta árbevételét, ami 2023-ban 30%-kal csökkent. És bár az idei adatok még nem láthatóak, de feltételezhető a további csökkenés. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy évről évre nő az eladott áruk beszerzési értékének és az anyagköltségek árbevételhez viszonyított aránya is. Mindezek nagymértékben befolyásolják az iparűzési adó fizetési kötelezettséget.

Építményadó

Kazincbarcika Város Önkormányzatának képviselő-testülete döntött a 2025-ben fizetendő építményadó mértékéről. Bár a Pénzügyminisztérium az építményadó maximumát 17,6 százalékkal emelve az összeget 2.950 Ft-ban határozta meg, de ezt Kazincbarcikán — lakossági szinten — senkinek nem kell majd megfizetnie. Városunkban a legmagasabb összeget csak a hitelintézeteknek, a dohányboltoknak és az étteremhálózatoknak kell kifizetniük.

A 100 m2 alatti ingatlantulajdonosok 70%-ának, az összes adóalany 67%-ának esetében az építményadó adómaximumának fele került meghatározásra, figyelembe véve a 18 m2 alatti (garázsok) ingatlanokhoz kapcsolódó adókedvezményt, míg az adómérték kizárólag az 1200 m2 feletti ingatlanok, valamint a dohányboltok, a hitelintézetek és az étteremhálózatok esetében éri el a maximum szintet. 

Nézzünk egy példát, a lakosságot érintően

Egy 18 m2-es garázsra havonta 2.550 Ft építményadót kell majd fizetni Kazincbarcikán. Fontos megjegyezni azt is, hogy városunkban a több mint 5 ezer adózóból kevesebb mint 100 fizeti majd a legmagasabb összeget. Ők azok, akik nagyobb bevétellel rendelkeznek.

Építményadót egyébként az ország számos településén vetnek ki az önkormányzatok: például Győrben, Baján, Egerben, Miskolcon, Mályiban, Veszprémben és Salgótarjánban is.

Kazincbarcikán az építményadót a lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében a magánszemélyeknek vagy a cégeknek NEM kell megfizetniük.

Kommunális adó

Tévedés azt hinni, hogy csak Kazincbarcikán fizetnek a lakosok kommunális adót. Gyors és nem teljeskörű kutatásunkban számos település esetében figyelhető meg hosszú évek óta a kommunális adó megléte, januártól pedig újabb városok és falvak csatlakoznak ennek az adózási formának a bevezetéséhez. Miután a képviselő-testületek mindenhol a napokban üléseznek, ezért sok helyen még nem ismertek a jövő évi számok, de néhány helyen már tudható, hogy mennyivel emelkedik 2025-ben a kommunális adó mértéke. A Pénzügyminisztérium a kommunális adó maximumát 45.592 Ft-ban határozta meg adótárgyanként. 

Kazincbarcikához lakosságszámban hasonló nagyságú településeket is vizsgáltunk, és szinte mindenhol él az önkormányzat a kommunális adóból származó bevétellel. Ilyen többek között Baja, Gödöllő, ahol az adó nagyságrendje is hasonló Kazincbarcikához, de említhetnénk Hajdúböszörményt, Pápát, Szentendrét, Gyulát, Gyöngyöst, Ajkát, Jászberényt, Szentest is, vagy a kisebb települések közül Emődöt, Encset, Dédestapolcsányt, Tardonát, Felsőzsolcát és új csatlakozóként Mályit.

Városunkban a kommunális adó mértékét a képviselő-testület úgy határozta meg a 2025-ös esztendőre, hogy az a háztartások mintegy 60%-ában a Pénzügymisztérium által meghatározott adómaximum egyharmadát éri el. A testület a nagyobb mértékű emelést csak a legnagyobb alapterületű ingatlanok esetében érvényesítette, amely a háztartások 1,5%-át érinti.

Kazincbarcikán több mint 12.000 ingatlan található. Legnagyobb részük (majd’ 7.000) 55 m2 alatti. Ezen ingatlanok tulajdonosainak havonta 1200-1300 Ft kommunális adót kell 2025-ben fizetniük.

Klimon István alpolgármester a döntés kapcsán megjegyezte, hogy azok, akik arról beszélnek Kazincbarcikán, hogy a lakosságot a maximálisan kiszabható adómértékkel terheli az önkormányzat, az egész egyszerűen nem igaz. 

„Eddig is, az elmúlt években és várhatóan a következő esztendőben is azt az adópolitikát kívánjuk helyben követni, hogy a magánszemélyek, azok, akik a város helyi adóit fizetik, azok ne fizessenek adómaximumot — emelte ki Klimon István. — Természetesen van olyan adó, amely majd’ a maximumon van kiszabva, sőt, ha az iparűzési adóra gondolunk, akkor az 2 százalékos, amennyit a jogszabály megenged. Viszont települési adókat nem vezettünk be ezidáig sem, és a helyi adók közül az építményadó esetében állítottuk be  majdnem a maximálisan kiszabható adót. Viszont nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy a magánszemélyeket mindez NEM érinti” — zárta gondolatait az alpolgármester.

A helyi ellenzék nem támogatja Kazincbarcikán sem az idősgondozók működtetését, sem a játszóterek fejlesztését?

Az adókról szóló előterjesztést az ellenzéki képviselők egyike sem fogadta el. Vagyis nem szavazták meg annak lehetőségét, hogy a város azokat a nem kötelező feladatokat is ellássa, amelyekre korábban vállalást tett. Mérten János úgy látta: kevesebb játszóeszközt kellett volna vásárolni idén, ezáltal nem kellett volna fejleszteni a játszótereket. 

Kazincbarcika Város Önkormányzata a helyi adókból befolyó összegekből működteti például az idősotthonokat, látja el a városüzemeltetési feladatokat, de a családokat és a gyerekeket kiszolgáló játszóterek fejlesztését, valamint karbantartását is ebből az összegből fedezi sok minden más mellett. Ha a helyi adók bevételei elapadnak, ellehetetlenülnek a város nem kötelező feladatainak ellátásához szükségek források, amelyek jelentős veszteséget jelentenének Kazincbarcika számára. 

Az ülésen egyébként Klimon István alpolgármester hangulatkeltésnek nevezte, amit az ellenzék az adóemelés kapcsán kommunikált. Csernikovicsné dr. Fiszter Zsuzsanna „hatalmas” jelzővel illette az adóemelés mértékét, amelyet az alpolgármester  számszerűsített.

„Az, hogy a kormány a város 12 milliárd Ft-os költségvetéséből, 2,4 milliárdot elvon szolidaritási hozzájárulás címén, az hatalmas teher — kezdte összefoglalóját Klimon István. — A kommunális adónál fizetendő összegek viszont úgy alakulnak, hogy a 40 m2 alatti ingatlanok esetében havi 200 Ft, a 41-55 m2 közötti lakásoknál havi 250 Ft, míg a 75 m2 alatti ingatlanok esetében kevesebb mint havi 300 Ft többletet jelent az adóemelés” — hangsúlyozta az alpolgármester, aki azt is hozzátette: ha ezek a párszáz forintos emelések hatalmasak, akkor az nem más, mint hangulatkeltés.