A kazincbarcikai világjáró Bari Janó dús tárlata a Mezeyben
Figurálisan is absztrakt összeállítását hozta el szülővárosába is a Kazincbarcikán nevelkedett, világot bejárt festőművész, a roma származású Bari Janó, miután Európától Amerikáig bemutatkozott már: legutóbb a brüsszeli Európai Parlamentben, most pedig a Mezey István Művészeti Központban. A tárlat április 22-ig tekinthető meg az emeleti kiállítóteremben.
kapcsolódó galéria
Rendezvény dátuma: 2025. április 11.
Emberben a művész, művészben az ember: Bari Janó kiállítása
Április 11-én, a költészet napján, az amúgy is összetett helyi programkötet mellett még egy művészeti ág kérte a jussát a napból, a festészet. Nagy kanyarral tért vissza műveivel szülővárosába a jelenleg Vácott élő, nagyjából 300 kiállítást maga mögött tudó Bari Janó. A művész idén 70 éves, pont egy évvel fiatalabb Kazincbarcikánál. Kalandos életútja most a — festményeivel harmonizálóan — szintén színessé vált első otthonába vezette vissza. Ez az út nagyon termékeny volt, képek elképesztő sokaságát inspirálta. A derűsen és borúsan is élénk színű, gyakran nyíltan erotikus művek könnyen bilincselnek le sokféle tekintet.
Egy művészi pálya, amely már eseménydúsan is kezdődött
Már a kiállítás címe is nagyon beszédes: „A világot bejárt agyamnak lenyomatai”. A köszöntőbeszédet Fodor Júlia, a váci püspökség rendezvényszervezője, Janó 15 éves múltú barátja mondta.
„Nehéz róla képet alkotni, hiszen a festményei is elég bonyolultak, mint az ő élete — ütötte fel beszédét Fodor Júlia, majd bemutatta a kezdetektől fordulatos életutat. — Nehezen indult el a pályafutása, tizenkét gyerekes családból származik. Rajztanárnője kilencéves korában fedezte fel a tehetségét, akinek köszönettel tartozik. Egy nagycsaládban nem lehetett tanulni, ezért Janó rossz társaságba keveredett, és rossz gyerek volt. Öccsével, Rudival együtt 14 éves korában javítóintézetbe került, de ekkor már olvasottnak ismerte magát. Az intézetben nem volt lehetősége festeni, ezért rajzolással és versírással töltötte ki az idejét. Az intézet után pár hónappal Budapesten ismerkedett meg művészbarátaival. Ebben az időben már festegetett, aminek a barátai között nagy sikere volt. Kiállításokra, koncertekre járt, újra csavargó lett. Majd Dunakeszire költözött egy művésztársasággal, és mivel képeiből nem tudott megélni, 4 évig modell volt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Itt sajátította el azokat a technikákat, amelyek ma is láthatóak alkotásaiban. Különösen az underground és a szürrealizmus érdekelte.”
Bibliai rejtjelek, szimbolikus barna szín, Dali inspiráció
Az alkotó a megnyitó után elárulta, hogy sok képének van rejtett bibliai tartalma, amit a címek segíthetnek kikódolni.
„Elég furcsa címeket adok a képeimnek, de furcsák a festményeim is, olyanok mint egy felkiáltójel — vallotta meg Bari Janó. — Én magam is meg szoktam ijedni a képeimtől. De például én nem rajzolok előképet sem. Csak leülök, megtervezem magamnak, kitalálok egy címet, és annak az értelmét rajzolás nélkül festem meg. Körülbelül tízezer képet készítettem eddigi életemben, és ezek nincsenek nálam. Nem a pénz számított, hanem hogy szeressenek a népek és én is őket.”
A barijano.com honlap elárulja, hogy a képeken uralkodó barna színnek is kirívó háttértörténete van, amit bizony ismerni érdemes.
„Bari Janó festészetét a mai napig meghatározza egy baleset, mely tizenkét éves korában történt. Egy bányatóba majdnem belefulladt, és Janó a víz alatt látta meg azokat a barna színeket, amik azóta is dominálnak alkotásain.”
A barna szín azóta már többet is jelent számára, ahogyan egy nyilatkozatból kiderült. „Ha van reinkarnáció és újjászületnék, akkor is a barna színt választanám, tehát cigány akarnék lenni. A barnát a fájdalom jelképeként is látom. Amikor például a szöget megeszi a rozsda, mennyire fáj annak a szögnek, hogy el kell múlnia, át kell alakulnia a semmivé.”
Nem nehéz még egy inpsirációforrást tetten érnie annak, aki közelről vizsgálja meg a Mezey István Művészeti Központban kiállított festményeket, méghozzá Salvador Daliét. Aki kíváncsi lett a sokfelől ihletett extravagáns festő remekeire, azt fogadja a Mezey István Művészeti Központ felső kiállítóterme nyitvatartási időben, egészen április 22-ig.
