Kalandok Nigéria földjén
A távoli, veszélyes és titokzatos Nyugat-Afrikában járunk. Legalábbis képzeletben. Vadregényes tájak, elkülönülő etnikai csoportok, felhőkarcolók, nyomornegyedek, pálmafák és törzsi szövetségek világában. Ezzel az egzotikus élménnyel lehettek gazdagabbak Sajószentpéteren, akik ellátogattak a Lévay József Könyvtárba, dr. Kondricz Péter előadására, december 07-én.
A szerző egy magyar külgazdasági diplomata szemével, személyes élményein keresztül mutatta be a főként gyermekekből álló hallgatóságnak az európai ember számára a szélsőségek országának tekinthető államot. A résztvevők autentikus képet kaptak a hatalmas fehér férfi ott töltött mindennapjairól, akit befogadott és tiszteletbeli konzullá avatott egy nigériai hercegség, aki a nehézségek ellenére kitartóan építi a gazdasági kapcsolatot a két ország között, aki ma már beszéli az egyik legnagyobb nigériai törzs nyelvét, a jorubát. Az üzletember beszélt az országról, politikai, vallási megosztottságáról, nemzetiségi összetételéről, az elképesztő különbségekről a gazdag és a szegény területek között. Elmesélte legelső találkozásának emlékét ezzel a furcsa világgal, beavatta az érdeklődőket Nigéria kulturális, gasztronómiai sokszínűségébe, az idősek iránti tisztelet megnyilvánulásának formáiba. Tudták például, hogy Nigériában kitüntetett fontossága van az üdvözlés rituáléjának, az emberi és az üzleti kapcsolatokban egyaránt? Míg mi féltve őrizzük intim szféránkat a beszélgetésben is, addig a nigériaiak igen közel állnak egymáshoz, s bizony illetlenségnek számít a hátrálás. Szintén kiderült a beszámolóból, hogy a kulináris élvezetek sem mindig élvezetesek, ugyanis olyan csípősen főznek, hogy a fűszeres ételekhez szokott magyar ember sem képes azt elfogyasztani.
