Nemzeti ünnepünk a térségben
„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.” – mondta Jonh F. Kennedy 1960-ban, a magyarországi eseményekről.
A forradalom évfordulóján, 1989. október 23-án kiáltották ki a köztársaságot a Kossuth téren. A kettős évfordulót az 1990. évi XXVIII. törvény iktatta a nemzeti ünnepek sorába. Ezen alkalomból hazánkban mindenütt megemlékezéseket tartottak, kegyelettel adózva az áldozatoknak.
Térségünkben Sajószentpéteren október 19-én a Művelődési Központban rendezték meg a városi ünnepséget. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója, Perényi Barnabás ünnepélyes szavait követően az iskola tanulói adtak műsort. Ezek után koszorút helyeztek el az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a Művelődési Központ előtt felállított emlékműnél.
Kecső Lajos
Kecső Lajos
Bánhorvátiban október 21-én tartották a megemlékezést a Bánhorváti Sportcsarnokban, az Összefogás Sajószentpéterért Alapítvány támogatásával. Az ünnepélyt Szaniszló János, a Kazincbarcikai Járási Hivatal vezetője nyitotta meg. A program további részében a Kárpátaljáról érkezett, és a különösen szép koreográfiájú táncairól nevezetes Derceni Gyöngyösbokréta Népi Együttes, valamint a felvidéki Abaújszináról jött Rozmaring Néptáncegyüttes lépett színpadra. Az ünnepi műsorban közreműködött Meister Éva színművész, aki 1987-ben erdélyi politikai menekültként jött Magyarországra, és szabadúszóként, önálló előadóestjeivel járja hazánkat, valamint Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja városait, falvait. A kulturális programok után a résztvevők a fáklyák fénye mellett vonultak, hogy a két világháború emlékműveinél elhelyezzék a kegyelet virágait.
Kecső Lajos
Edelényben az ünnep napján, azaz október 23-án a görögkatolikus templomban szentmisével emlékeztek a 62 évvel ezelőtti eseményekre. Az 1956-os emlékműnél koszorút helyeztek el az edelényi városi és nemzetiségi önkormányzatok mellett a helyben működő intézmények, a politikai és társadalmi szervezetek, valamint szokás szerint a hősi áldozatok hozzátartozói. Ezt követően az ünneplők közösen vonultak a művelődési központba, ahol a tradícióknak megfelelően Molnár Oszkár polgármester ünnepi képviselő-testületi ülés keretében átadta az önkormányzat kitüntetéseit.
Edelény város kitüntetettjei Fotó: Malinkó Péter
Ez évben Edelény díszpolgára címet dr. Orosz Atanáz, az Oltalom Tagóvodát, a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskolát és a Szent János Gimnáziumot fenntartó Miskolci Egyházmegye püspöke érdemelte ki. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a város közoktatásának és –nevelésének a fejlesztésében. Az elmúlt hét évben 1,8 milliárd forint értékben fejlődtek az intézmények, megépült az ifjúsági központ és kollégium, kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munka folyik, amely már országos hírnevet is szerzett Edelénynek. Példaértékű az együttműködése a városvezetéssel, a többi egyházzal és közintézménnyel. Pro Urbe emlékplakettel jutalmazták Szilágyi Adolfot, aki nyolc éven keresztül volt Edelény polgármestere. Polgármestersége idején kiegyensúlyozott volt a város gazdálkodása, ami megteremtette az alapot a későbbi fejlődés számára.
Edelényért díszoklevélben részesült Német László. Az Edelényi Bányász egykori futballistája, aki az osztályozón góljaival járult hozzá, hogy a csapat 1978-ban felkerüljön az NB II-be, elérve ezzel az edelényi labdarúgás mindenkori legfényesebb sikerét. Később utánpótlás-edzőként tevékenykedett. Olyan játékosok kerültek ki a keze alól, mint a később diósgyőri Lippai Ákos vagy a jelenleg a Puskás Akadémiában játszó Molnár Gábor.
