Múltidézés Tardonán és Mályinkán

A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2013-ban hirdette meg először országosan a Tájházak napja című rendezvénysorozatot.

Fotó: Dobos Norbert

A paraszti hagyomány kiemelkedő alakja Szent György, ezért az eseményt évek óta az ő ünnepnapjához kötődve tartják. Idén április 27-én és 28-án bonyolították le országszerte a programokat. A néphit György napjától számítja az igazi tavasz kezdetét, s különösen a magyar hiedelemvilágban különleges jelentőséggel bír ez a nap, hiszen a legeltetés kezdete mellett, ekkor vetették el kalászosnövényekkel együtt a babot, a kukoricát, és a krumplit. Sőt, az országgyűlés is ez idő tájt kezdte meg törvénykezési munkáját. Nem véletlen tehát, hogy a Tájházak Szövetsége erre az időpontra ütemezte szűkebb és tágabb pátriánk megismerésének lehetőségét.

Fotó: Boldizsár - Boros Zsófia

A Bükk-hegység északi peremén fekvő, két festői település, Tardona és Mályinka közös szervezésben ez évben először csatlakozott a felhíváshoz. Mindkét község a helyi sajátosságok bemutatására törekedett. Mint ismeretes, Tardona az egyik legjelentősebb Jókai emlékhelyek közé tartozik. A nagy mesemondó a szabadságharc bukását követően a megtorlásoktól félvén itt talált menedéket, míg felesége, a kor jeles színésznője menlevelet nem szerzett számára. Kiváló írónk a községben tartózkodását eleveníti meg a Jókai Mór Emlékszoba és Tájház. Természetesen egyéb helytörténeti relikviák szintén helyet kaptak az épületben. Az érdeklődők íróóriásunk emlékezete mellett bepillantást nyertek az egykori paraszti életmód mindennapjaiba. A református templom kapui szintén nyitva álltak a látogatók előtt. A jelenlévők megtekinthették azt a padsort, ahonnan Jókai rendszeresen hallgatta az istentiszteleteket. Érdekesnek bizonyult a Tájház kezelőjének, Pál Lillának rendhagyó óráin szerzett sok információ, mellyel a település régmúltját hozta közelebb a jelenlévőkhöz. A Tájház digitalizált fotósorozata, amit a Sportközpontban  vetítettek le, Tardona mindennapjait, történetét vonultatta fel 1920-tól 1970-ig. A többszáz képet feldolgozó anyag szintén Pál Lilla fáradhatatlan helytörténeti munkáját dicséri. Ugyancsak a Sportközpontban népi fajátékokat próbálhattak ki a kíváncsiskodók. A kulturális műsorban folklór szórakoztatta az odalátogatókat.

Kép forrása: Pál Lilla

Ezzel egyidőben Mályinkán szintén tárlatvezetés keretében tárták a vendégek elé a falu kulturális örökségét. A Mályinkára vonatkozó tárgyi emlékeket a községből elszármazott, de ma is erős kötődéssel bíró Pápai Márk Richárd gimnazista kora óta gyűjti. A nagymama és a dédanya történetein nevelkedett fiatalember álmát követve szülői segítséggel 2000 őszén megvásárolt egy helyi parasztházat, melyet 2011-ben nyitott meg az érdeklődők előtt. A kiállítás az 1960-70-es évek paraszti lakáskultúráját dolgozza fel.

Fotó: Dobos Norbert

A hagyományos paraszti kultúra akkor már felbomlóban volt, amelyet a berendezés is érzékeltet: a parasztbútorok mellett feltűnnek a modern szocialista lakáskultúra elemei is. A falakon az Eremiás, a Pál-Kutas és a Lőrinc Kulcsár családok fényképei láthatók, a bútorok és a berendezési tárgyak nagyobb része Mályinkán kívül Dédestapolcsányból és Csokvaományból származik. A skanzenből el lehetett sétálni a falu közepén fekvő késő barokk református templomba, melynek érdekessége, hogy a türelmi rendelet értelmében tornya nem lehetett, ezért a szemközti dombra fából emeltek haranglábat.  Az építési munkálatokat Egressi Mózes lelkipásztor, Egressy Béni és Gábor nagyapja vezette. A rendezvényhez csatlakozott a Mályinkai Pálinkafőzde, így az előzetesen regisztrált vendégek részt vehettek a pálinkakóstolón és a főzde bemutatásán.