A diófa és betegségei
A diófának előnyei és hátrányai is vannak. Attól függ hová ültetjük mi a célunk vele.
Metszése
A diófák szép, szabályos koronát alakítanak ki, ezért a termő diófákat nem kell koronaalakító metszésben részesíteni.
Előfordul azonban, hogy egy-egy ága a fának elszárad vagy akadályozza a közlekedést, akkor ezeket le kell fűrészelni. A fűrészelt, roncsolt sebfelületet a szokásos módon simára kell faragni és be kell kenni sebvédő anyaggal. Szükség esetén a kezelést meg kell ismételni.
A száraz ágaktól egyébként az év bármely időszakában megszabadulhatunk, az élő ágakat azonban augusztus végén, szeptember elején ajánlatos levágni. Ekkor ugyanis a mélypontra süllyed a diófa gyökérnyomása. Ha más időszakban próbáljuk metszeni a fát, a keletkezett seben keresztül a fa „elvérzik!”
Foltosodik a levele, mit tegyünk?
Ha a levélen levő foltok aprók, elszórtak, akkor a xantomonászos bakteriális betegség tüneteit láthatjuk. Ha a foltok kiterjedtebbek, akkor a gnomóniás betegség támadta meg a diófát. Mindkét esetben a tél végén lemosó permetezésként réztartalmú permetezőszert (bordói lé, Rézoxiklorid, Vektafid R stb.) használjuk. Tartsuk be a csomagoláson előírt mennyiséget.
A lehullott, fertőzött dióleveleket nagyon fontos, hogy szedjük össze és égessük el, mert ezzel megelőzhetjük a betegségek terjedését.
Miért nem nő gyep a diófa alatt?
A diófa levelei egy különleges összetételű vegyületet (detergens) juglont termelnek, amely gátlólag hatnak a talajban élő mikroorganizmusok élettevékenységére és szaporodására.
Emellett a gyep napfényes növény, a diófák sűrű lombja viszont árnyékot vet a talaj felszínére. A két tényező együttes hatása miatt a diófák alatt a gyep kipusztul, az oda helyezett növények sínylődnek és tönkre is mehetnek.
A terebélyes koronájú diófák alatt bátran elhelyezhetünk egy ülőgarnitúrát, padot, asztalt, mert a nyári kánikulában ez lesz a kert leghűvösebb pontja.
