A levendula
Hogyan neveljünk levendulát?
A levendula, örökzöld félcserje, dísz-, fűszer és gyógynövény egyben. Magyarországon a közönséges, a provanszi és a francia levendula kapható. Nagyon erős, aromás illata van, többek között ennek köszönheti a növény a népszerűségét.
A közönséges vagy más néven orvosi levendula (latin neve Lavandula angustifolia) Különböző fajtái 35-60 cm magas bokrok. A virágok színe lehet fehér, lila, kék vagy rózsaszín.
orvosi levendula
A provanszi levendula (latin neve Lavandula x intermedia)
A provanszi levendula az orvosi levendulánál nagyobb termetű. Virágszárakkal együtt 70-80 centiméteres bokorrá fejlődik. Választhatunk halvány kék, lila vagy fehér virágúak közül.
provanszi levendula
Francia vagy más néven spanyol levendula (Lavandula stoecheas) A francia levendula érzékenyebb, ezért több odafigyelést igényel. Fagyérzékeny, ezért érdemes fagymentes helyen teleltetni. Vízigénye nagyobb, mint a közönséges vagy a provanszi levendulának. Nagy szárazságban virágai lekókadnak. Virágainak színe sötétlila. Magassága kb. 60 centiméter.
francia levendula
Hogyan szaporítsuk?
A levendulát szaporíthatjuk magvetéssel és dugványozással is.
Szaporítás magról
Vetőmagot tudunk vásárolni gazdaboltokban, kertészeti webáruházakban. Magról szaporítani a levendulát nem a legegyszerűbb feladat, de ha szereted a kihívásokat, bátran próbálkozz meg vele.
Szaporítás dugványozással
Az otthoni levendulatermesztés legegyszerűbb módja a dugványozás.
Virágzása
A legtöbb levendulabokor júniusban kezd el virágozni, ami egészen júliusig vagy augusztusig tart. Egyes levendulafajták ősz elején másodvirágzásba kezdenek. Ennek feltétele, hogy a virágszárakat közvetlenül a nyári virágzás után távolítsuk el. A virág színe lehet lila, fehér, kék, halványkék vagy rózsaszín. Levele zöld vagy ezüstöszöld. Tavasztól őszig – fagymentes időben – bármikor ültetheted.
Válasszunk növényeinknek napos, meleg helyet. Csoportosan érdemes ültetni, mert szépsége így érvényesül igazán.
Ha több levendulát ültetünk egy helyre, az ültetési tőtávolság legalább 50 cm legyen. Ha kerti út mentén szegélynövényként alkalmazzuk, akkor pedig 30 cm távolságot hagyjunk a levendulatövek között.
Az ültetés előtt keverjünk a földjéhez néhány marék homokot és kavicsot, főleg, ha a kertünkben kötött, agyagos a talaj. Ez azért fontos, mert a levendulának jó vízáteresztő talajra van szüksége, a pangó vízben gyorsan elrothadhat.
Az ültetőgödörbe szórjunk egy kevés érett komposztot vagy istállótrágyát, erre pedig néhány marék földet, hogy a növény gyökere ne érintkezzen közvetlenül a trágyával.
Emeld ki óvatosan a cserepéből a növényt, majd helyezd az ültetőgödörbe. Temesd be földdel, és a töve körül jól nyomkodjuk meg.
Ültetés után öntözzük meg alaposan a növényt, és ezt néhány hétig folytassuk, hogy a gyökerek kifejlődjenek.
Nyugodtan szórhatunk köré kavicsot vagy fenyőkérget, hogy meggátoljuk a gyomosodást. Közvetlenül a tövéhez azonban ne tegyünk a takaróanyagból, nehogy befülledjen alatta a növény. Mivel mészkedvelő, bátran használjunk kavicsokat talajtakaróként.
A levendula jobban viseli a hosszabb ideig tartó szárazságot, mint a túl sok vizet. A kertben ültetett levendulát ezért szinte nem is kell locsolni, elég neki a természetes csapadék.
Tartós, száraz időszakokban mértékkel öntözzük meg.
Fiatalító metszés de miért?
A levendula szárai az évek során elkezdenek fásodni, felkopaszodni, ezért 2-3 évente érdemes tavasszal erőteljesen visszametszeni növényt. Február végén, március elején – ha elmúltak a fagyok – a tövénél apró, új hajtásokat kell látnunk, ezeknek kell most teret engedni. Ezért az idősebb, már fásodott szárakat vágjuk vissza tövig.
Így az egész növény mindössze néhány cm magas lesz, de nem kell aggódni, mert így tudjuk fiatalon tartani. A kis hajtások beindulnak, és a növény gyors ütemben sűrű bokorrá fejlődik.
Forrás: utakerthez.hu
