Takarékoskodás, hatékonyság és alkalmazkodás – Miért és hogyan kezdjünk hozzá?

Az éghajlatváltozás egyre hosszabb intervallumokban, egyre több helyen érezteti közvetlen hatásait már hétköznapjainkban is; gondolhatunk akár a „hagyományosabbnak” mondható jelenségekre, mint például a szélsőséges időjárási események fokozódása: a nagy melegek, hőhullámok, vagy a hirtelen lehulló, heves csapadékokat követő villámárvizek, ugyanakkor egyre gyakrabban szembesülünk például a vízhiány problémájával, az aszályos időszakok gyakoriságának növekedésével, ráadásul már nem csak nyáron.

Az elmúlt pár évet immáron a tavaszi aszályok is jellemezték, vagyis a februári, a márciusi és az áprilisi csapadékmennyiség is drasztikusan lecsökkent. 2022 nyarán pedig „történelmi aszállyal” szembesültünk, ami amellett, hogy a mezőgazdasági termelés nagyfokú visszaesését eredményezte, a lakosság ivóvízhasználatára is hatást gyakorolt, amikor például több Budapest környéki településen ún. locsolási tilalmat vezettek be. A következő év ugyan sokkal csapadékosabb volt, ezeken a településeken ismét a vízszűkösség uralkodott, különböző korlátozások bevezetését eredményezve.

Ezek a tapasztalatok is mutatják, hogy szükség van takarékossági intézkedések bevezetésére, hiszen erőforrásaink végesek, és az ésszerűtlen használat hosszútávon visszafordíthatatlan károkat tud okozni. Maradjunk csak az ivóvíz példájánál: hazánkban naponta átlagosan 120-130 liter ivóvizet használunk fel fejenként háztartási célra, amelyből a fürdés, a WC öblítés, valamint a mosás és az egyéb tisztálkodási tevékenység teszi ki a legnagyobb arányt; természetesen ezt a szokások is meghatározzák. Melegebb időszakokban ez a szám kiegészülhet a kerti öntözéshez felhasznált vízmennyiséggel is, ami 7 napon keresztül napi 20 perces automata locsolás esetében közel négy napon át tartó zuhanyzásnak megfelelő vízhasználattal ér fel. A rendelkezésre álló statisztikák sem azt mutatják, hogy e szokások esetében pozitív irányba mozdulnánk el: míg 2014-ig folyamatosan csökkent a lakossági közüzemi vízfogyasztás hazánkban, a 2010-es évek közepétől egyre emelkedik az egy főre jutó fogyasztás. Továbbá amellett sem lehet elmenni, hogy ezek a számok kizárólag a közvetlen vízhasználatot tükrözik, azonban ehhez hozzáadódnak még egyéb, közvetett vízfogyasztások is, példának okán az ételek, eszközök, textíliák stb. előállításához felhasznált vízmennyiség, amelyek esetében is tudatos fogyasztásra kell ösztönözni magunkat. 

Ugyanakkor nemcsak az ivóvíz tekintetében mutatható ki jelentős, esetenként ésszerűtlen fogyasztás, hiszen Magyarországon a háztartások használják fel az összes energia mintegy 35%-át a 2019-es KSH adatok szerint. Az egy főre jutó lakossági energiafogyasztás ugyan 2017 óta csökkenő tendenciát mutat, összetételében még mindig dominál a földgáz-felhasználás (49%), szemben a megújuló energiaforrásokkal (23%).

Mivel az átállás egy idő- és erőforrás igényes folyamat, és sokszor rendszerszintű változásokat igényel, érdemes a várakozás helyett a saját mikrokörnyezetünkben egyszerű és kevés vagy akár nulla befektetéssel járó megoldásokat eszközölni. Ezzel a szemlélettel lokálisan ugyan, de tehetünk az éghajlatváltozás mérsékléséért, valamint segíthetjük a már tartósan fellépő hatásokhoz való alkalmazkodást.

Az első legfontosabb, mindent átfogó teendőnk a szemléletünk formálása, vagyis az addigi szokásaink megváltoztatása, még ha a változás kényelmetlenségekkel is jár. Ezt követi a tervezés és a nyomonkövetés, vagyis a fogyasztásunk monitorozása, amellyel a jövőbeni erőforráshasználatunkat is szabályozni tudjuk. Ezekkel a lépésekkel nemcsak a környezeti terhelés csökkenthető, hanem a már fennálló kihívásokhoz is egyszerűbben alkalmazkodhatunk, nem említve a spórolás kérdéskörét.

Alkalmazkodási fókuszú megoldások a víztakarékosság tekintetében:

⇒ esővíz gyűjtése hordóban, föld alatti tartályban (öntözésre, WC-öblítésre, autómosásra, mosásra, mosogatásra)
⇒ szürkevíz hasznosítása (WC-öblítésre, autómosásra, takarításra)
⇒ öntözés a reggeli és esti időszakban
⇒ vízmegtartó kerttervezés (beszivárogtató árkok, esőkertek kialakítása)
⇒ szárazságtűrő vagy mélyre nyúló gyökerű növények ültetése

Alkalmazkodási fókuszú megoldások az energiahatékonyság és -takarékosság tekintetében:

⇒ fogyasztásmérő órák telepítése, termosztát alkalmazása (víz és áram egyaránt)
⇒ megújuló energiaforrások használata (napelem, hőszivattyú stb. telepítése)
⇒ vezetékek és falak megfelelő szigetelése
⇒ külső árnyékolás alkalmazása (napvitorla, lamellás árnyékoló, zsalu stb.)
⇒ komposzt alkalmazása a növények táplálása, talaj vízmegtartó képességének növelése érdekében

Egyéb praktikák a víz- és energiatakarékosság témájában:

⇒ fürdés helyett a zuhanyzás választása
⇒ a csepegés, szivárgás megszüntetése
⇒ víztakarékos perlátorok, zuhanyfejek használata
⇒ víztakarékos WC tartályt alkalmazása
⇒ mosogatás folyóvíz helyett állóvízben
⇒ LED égők használata
⇒ háztartási gépek megfelelő karbantartása (rendszeres hűtőolvasztás, vízkőtelenítés, portalanítás)
⇒ eszközök áramtalanítása használat után
⇒ a bojlerek, termosztátok alacsonyabb hőfokra állítása
⇒ mosás alacsonyabb hőfokon
⇒ reggeli és esti szellőztetés a nyári napokon
⇒ téli időszakban rövid szellőztetések
⇒ minél több szobanövény tartása a lakásban

További hasznos tippek:

https://nater.mbfsz.gov.hu/sites/nater.mfgi.hu/files/files/01_Esszeru_web.pdf
https://greendex.hu/sulyosbodo-aszaly-tippek-az-okosabb-vizgazdalkodashoz/
Resources/CWC-2.-V-zveszteseg---V-zhatekonys-g.pdf
https://programme2014-20.interreg-central.eu/Content.Node/summary-1-hu-final-(1).pdf

Háttéranyagok:

https://aszalymonitoring.vizugy.hu/index.php?view=custommap
https://www.ksh.hu/ffi/3-11.html
https://www.ksh.hu/ffi/3-38.html

Készült: 2024.02.27.
Készítették: HungaroMet Nonproft Zrt. munkatársai

Képek forrása: Saját szerkesztés, illetve www.pixabay.com

A projekt az Európai Unió LIFE programjának
támogatásával valósul meg.