„Az érfestéstől az imaginációig” — Stark István különleges kiállítása a Mezeyben

Május harmadik hetéig látható Stark István festő- és grafikusművész kiállítása a Mezey István Művészeti Központban, az „Emberben a művész, művészben az ember” kiállítássorozat negyedik megállójaként. Az országos és nemzetközi hírű alkotók pályájának gyümölcsét kínáló tárlatszéria ezúttal a sokat látott és láttatott művész legutolsó — nagy tudáson és mesteri technikán alapuló — korszakát mutatja be a falakon.

Aki „Az érfestéstől az imaginációig” című kiállításra érkezik a Mezey központba, azt távolról sem mindennapi testközeli ingerélmény éri. Az 1960-as születésű, hosszú évtizedek óta aktív művész és művészeti szervező alkotásai az egész országot körbejárták. Többek között a Magyar Nemzeti Galériában és a Műcsarnokban is szerepelt már, de kiállított például Erdélyben, Kassán, Belgrádban és Németországban is. A legújabb, „szívdobbanások” címszóval is jellemzett alkotói korszakának terményei a Mezey falán elsőre akár sokkolóan belső élménnyel rázzák meg a felkészületlen megtekintőt: itt-ott csontok tornyosulnak, odébb belek tekeregnek, és mindent behálóznak az erek, ahogyan a kiállítás címe ígéri.  

Szívműtét mint ihletforrás

Stark István kiállított műveinek fő ihlető múzsája — drámaian, de szerencsére nem tragikusan — a 2017-es szívműtéte volt. Onnantól megváltozott az érdeklődése iránya „s az emberi lét és nemlét kérdései, valamint a biológiai sérülékenység, a makro- és mikrokozmosz kapcsolatai jelentették ezután a fókuszt”. 

Érképzés negatív monotípiával

A nagyjából 300 idevágó művéből kiválasztott 30 tételnek nemcsak a háttértörténete és a hatása különleges, de a létrehozó technikáé, a negatív monotípiáé is. Az anatómiai (őt idézve) „halál” precizitást ismerő elme és a szabad fantázia kettősségével hozta létre képeit az erekre épülő élet festője, aki megsétálta már a lét és a nemlét határát.

„Ez úgy néz ki, hogy a lemezt István, ahogyan ő gondolja, megkeni festékkel és utána ezt kaparja vissza, tehát neki tulajdonképpen negatívban kell gondolkodnia, és ez is az egyik nehézség — mutatott rá Bandzsók István, az „Emberben a művész, művészben az ember” kiállítássorozat vezetője. — A másik nehézség pedig az, hogy amit itt láthatunk a nyomatokon, ahhoz hihetetlen szakmai, grafikai és nyomdatechnikai tudás kell. Ezért világszínvonal ezt ilyen szinten megcsinálni.”

A Stark kiállításmegnyitó emlékezete

A megnyitón Bandzsók István kiállítássorozat-felelős egy általa készített portréval ajándékozta meg Stark Istvánt, amelyet egy róla készített fotó alapján alkotott. A tárlatot dr. Podlovics Éva Lívia filozófus, a művész felesége nyitotta meg.

„Stark István jelenleg bemutatott alkotásai határozott grafikus ábrázolásokkal, formákkal ismét egy új, harmadik korszakot jelenítenek meg. Az értelmező Bárdosi József művészettörténész szerint az első korszak tézisszerű megnyilatkozásai az erre feleletként adott antitézisként tekinthetők, amelyet az avantgárd kísérletezésével próbálkozó alkotói időszak után a harmadik, szívképeket megjelenítő korszak, a szintézis ideje követ” – hangzott el a tolcsvai alkotót és műveit több szemszögből megvilágító nyitóbeszédben.

Borász, rézkarcnyomdász és természetművész – Hamarosan debütál a KolorTV portréfilmje Stark Istvánról

Az ötdiplomás, sokoldalú művészt egyéni és szakmai élettörténete is meglepő állomásokon át vezette célba. Az első festményét négyéves korában képzelte el, és több mint három évtized után valósította meg. A kora gyermekkori megvilágosodástól kezdve egész életében azért élt és dolgozott, hogy festő lehessen. Az onnantól vezető izgalmas, fordulatos, gazdag szakmaisággal, mesteri hatásokkal és váratlan inspirációkkal teli életutat tárja fel portréfilmje, amelyet április 30-án mutat be a KolorTV. A kisfilm által megismerhető lesz a művészben az ember, a „képzőművészeti” erdész, a tolcsvai Természet-művésztelep alapítója.

Addig és azután is mindenki, aki szívesen hagyná magát a művészi erekkel behálózni, május harmadik hetéig keresse fel a Mezey István Művészeti Központot az alkotások megtekintéséhez.