„Együtt lenni, együtt tenni jó!”
A fenti mottóval idén második alkalommal hirdette meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciuma a Közösségek Hetét a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt keretében.
Több száz település közel nyolcszáz programmal készült a május 07. és 13. között lebonyolított rendezvénysorozatra. A tervezet a középpontjában a közösségi akció, a közös tervezés és cselekvés állt, s mivel ez évben ünnepeljük a Kulturális Örökség Európai Évét, a program szervesen kapcsolódott ennek gondolatiságához, céljaihoz.
Rudabánya városa három egymást követő napon, különböző témájú rendezvénnyel csatlakozott az országos akcióhoz. Május 07-én a Gvadányi József Városi Művelődési Házban Habodás Sándor tartott vetítettképes ismeretterjesztő előadást „A Gvadányi család Rudabányán” címmel. A jelenlévők érdekes információkkal lettek gazdagabbak a család magyarországi történetéről, mely a 17. századra nyúlik vissza. Az olasz eredetű Alessandro de Guadagnis márki Habsburg-szolgálatban álló katonaként 1683-ban Szendrő várának kapitánya lett. Rudabánya ekkor – középkori bányavárosi kiváltságait elveszítve – jobbágyfaluként Szendrő várának tartozéka volt. Itt kötött házasságot az egyik legelőkelőbb magyar főnemesi család tagjával, gróf Forgách Mária Dorottyával, aki már özvegyasszonyként élt itt, miután angol férje elhunyt. Sobieski János lengyel király 1686-ban lengyel grófi címet adományozott a várkapitánynak, aki ugyanabban az évben kérte a honfiúsítását, s ettől kezdve írta magyarosan a nevét. Öt gyermekük született, akik közül négy,- Anna Mária, János, Sándor és Ádám - érte meg a felnőttkort. A család felváltva élt rudabányai kúriájában és a szendrői vár lakótornyában. Gróf Forgács Mária Dorottya öccse, gróf Forgách Simon II. Rákóczi Ferenc tábornagya lett, így a rudabányai Gvadányiak is utat találtak a fejedelem udvarába. A két serdülő fiú, Sándor és Ádám apródként szolgált Rákóczi mellett, a már felnőtt János pedig katona volt a kuruc seregben. A családi kapcsolatok odáig jutottak, hogy a két ifjabb Gvadányi-fiúnak Rákóczi volt a keresztapja! Az egykori arezzói őrgróf a nagyapja a család leismertebb tagjának, gróf Gvadányi József, generális-írónak.
Kevesen tudják, hogy Rudabányán könyvkiadás folyik, sőt folyóirat is megjelenik a múzeum - jelenleg Bányászattörténeti Múzeum, korábban Érc- és Ásványbányászati Múzeum,- illetve alapítványok révén. A Rudabányán kiadott könyvekről tájékoztatta az érdeklődőket a Városi Könyvtárban, Habodás Sándor, május 8-án. Elmondta, hogy a kiadványok többnyire a bányászat történetével foglalkoznak, de sok más témát is érintenek. Az 1980-as években a Miskolci Egyetem Könyvtárával közösen jelentették meg könyveiket, emellett „Érc- és Ásványbányászati Múzeumi Füzetek” címmel könyvsorozatot is kiadtak. Napjainkig közel 50 könyvet publikáltak, melyek részben eredeti művek, részben pedig ma már nehezen hozzáférhető munkák reprint kiadásai.
2004-ben indult és 3 számot ért meg az „Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei” című periodika, amit 2006-ban felváltott a „Bányászattörténeti Közlemények” című, évente kétszer megjelenő folyóirat, amelynek eddig 25 számát vehették kézbe az érdeklődők.
Május 9-én a Rudapithecus Látványtár került előtérbe, ahol a helyi óvoda és általános iskola gyermekeit játékos formában, filmek segítségével ismertették meg a világhírű rudabányai őslénytani leletekkel.
