Osváth Mária: Lány — Szobrok Kazincbarcikán
Kétségkívül Kazincbarcika egyik legfordulatosabb történetű szobra — a „Márka ABC-nél” már magában álló — Lány. A köznyelv kecskés lánynak, a korabeli források gidás lánynak is hívták, mikor még nem magában, hanem — ahogyan sejthető — egy kecskegida társaságában állt. A Lány sztoriját állandó szoborkonzulensünk, Somodi-Hornyák Szilárd „Távolodó” aktív közreműködésével mutatjuk be.
Egy „címlapsztárszobor” pletykákkal
A kiindulási alap — miszerint nem az eredeti helyén helyén áll a szobor — nem a történeti csavarok kezdete. Már az avatásának évszámáról is 10 éves kilengéssel keringenek adatok: 1957, 1958, 1967. Az utóbbit ki is zárhatjuk. Aki ezzel az évszámmal találkozik a Lány kapcsán, tudhatja, hogy elírásról van szó, hiszen teljes valójában tündökölt a leány és a kecskegida a Művészet című magazin 1960. decemberi számának címlapján. Ez nemcsak alkotójának, Osváth Máriának jelentett dicsőséget, hanem Távolodó szerint jó reklám volt a városnak is. Az akkor mindössze 6(!) éves és még javában épülő Kazincbarcikáról az első alkalmak egyikeként jelentek meg ilyen mérvű dicsőítő sorok. Ezek többek között a történetünk mellett kitértek arra, hogy már akkor is milyen sok (tizenszámú) szobor volt látható a fiatal településen.
Akármikor is született, az „élete” utána kezdődött
A legtöbb említésnél 1957 szerepel a Lány születési adataként, de van forrás, amely magabiztos 1958. június 22. utáni napokról tanúskodik, amikor a „Borsodi Vegyiművek megrendelésére Osváth Mária szobrászművésznő Gidás-lány című szoborcsoportozatát […] ünnepélyesen átadják a városnak.”
(E bekezdés közvetett forrása a Barcikai Históriás.)
Szoborkonzulensünk, Somodi-Hornyák Szilárd „Távolodó”, kazincbarcikai képzőművész és művésztanár felidézte, hogy a mű eredetileg az egykori Gyermekek úti óvoda és bölcsőde nyitott parkos udvarán állt, a korábbi mozi mögötti levezető lépcsősor alján, egy spirálalakú medencén szélén.
„Eredetileg kútszobor volt, a peremén 12 csillagképpel — mesélte Somodi Hornyák Szilárd. — Saját korában azon kevés szobrok közé tartozott, amelyet nők készítettek. A Művészet magazin címlapján fekete-fehérben még szabadon látszik mögötte a rét és a dombok. Évekbe telt, míg elkezdtek oda építkezni. A kútról idővel nyomtalanul eltűntek a csillagképek, majd a lány és a kecske is.”
A Lány és a kecskegida kettős utóélete
A két szoboralak egyszer csak újra felbukkant a városban, de már külön-külön. A leány a köznyelvben még mindig „Márka ABC-ként” forgó élelmiszerüzlet előtt került közszemlére. A közelében a távolsági buszmegálló közönsége is megcsodálhatja örökifjú alakját. Érdekesség, hogy egy (mostanában ugyan nem aktív) szökőkút közepén folytathatta karrierjét. A kecskegidának karám jutott, de maradt az óvodavonalon és magában díszíti a Napsugár Tagóvoda udvarát, egy részben szintén eredethű ivókúttal.
A (kecskés/gidás) Lány alkotója: Osváth Mária
Osváth Mária szobrászművészről „Távolodó” kiemelte, hogy a XX. században élt legnagyobb művészek voltak a mesterei: Mikus Sándor, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Pátzay Pál.
„Mária, művével az ötvenes évek divatos nőalakját, egy munkáslányt formázott meg. Egyszerű ruhát visel, mely testhez tapadóan enyhén erotikusan hat — jelentette ki a Somodi-Hornyák Szilárd. — Akár a XX. századi magyar szobrászat egyik legnagyobb alakjának, Medgyessy Ferencnek a hatását is felfedezhetjük a test megmunkálásán.”
Cikksorozatunkban még sosem ajánlottunk egy művet két részletben megtekinteni, ezúttal igen. Ismerkedjetek meg a Lánnyal és nem is olyan messze, az óvodakerítésen keresztül a becenévadó kecskegidával is!
Kazincbarcikát aposztrofálják a szobrok városaként is. Hírportálunk korábban már bemutatta a Diana őzzel címet viselő alkotást, valamint a Jókai-szobrot, a Mesélő szobrot, az Anyaság szobrot és a Kettős keresztet is!
…a sort természetesen folytatjuk!
