https://kolorline.hu/Helyismertető előadássorozat Rudabányán

Helyismertető előadássorozat Rudabányán

Szerző:

Kolorline szerkesztőség

Publikálva:

Utolsó frissítés:

Kategória:

Térség

A rudabányai Rudapithecus Látogatóközpont tavaszi helyismereti előadássorozatot hirdetett, melyen a település és a környék történetének legérdekesebb mozzanatait mutatják be az érdeklődőknek vetített képek segítségével. Eddig négy előadás hangzott el, Habodás Sándor, nyugdíjas múzeumigazgató ismertetésében.

A márciusban kezdődő program a Rudapithecus-kutatások történetével foglalkozott. Ebből az érdeklődők megtudhatták, hogy az első ősmajom-maradványt az egykori vasércbánya főgeológusa, Hernyák Gábor 1967-ben találta meg a külszíni fejtés egyik lignitfoltján. A leletet Kretzoi Miklós paleontológus professzor nevezte el Rudapithecus hungaricusnak, azaz rudabányai ősmajomnak. Azóta meg-megújuló kutatások folynak a területen hazai és külföldi szakemberek részvételével. Eddig több mint 300 majommaradvány és sokféle állatcsont került napvilágra, aminek köszönhetően a 8-10 millió évvel ezelőtti időszakból jelenleg Rudabánya a világ leggazdagabb paleontológiai lelőhelye.


Kordos László professzor az egyik koponyalelettel
A fotók: Habodás Sándor 

A második előadás rávilágított Rudabánya honfoglalás előtti bányászatára és fémművességére. Az itt-ott felszínre bukkanó hatalmas vasérctelep és a benne rejlő más ércek, ásványok ősidők óta vonzották az embereket. Kezdetben kultikus célokra használt festékanyagokat és eszközkészítéshez szükséges kőanyagot kerestek itt. Az újkőkor középső szakaszában a vasérc üregeit, repedéseit kitöltő termésréz- színtiszta elemi réz - használata került előtérbe hidegalakítással, később, a réz- és a bronzkorszakban már olvasztással. A vasművességet a szkíták kezdték el a Kr. e. 7. század táján, majd a kelták a Kr. e. 4-1. század között folytatták, végül a szlávok következtek a Kr. u. 8. századtól. Mindezekről gazdag régészeti leletanyag tanúskodik.

 


Skíta-kori leletek

A következő prezentáció Rudabánya történetét tárta fel a 14-16. században. Rudabánya a középkorban jelentős bányahely volt, a hét felső-magyarországi bányaváros szövetségének - Szomolnok, Gölnicbánya, Rudabánya, Rozsnyó, Igló, Jászó, Telkibánya - a tagja. 1351-ben már városként említik a források, kiváltságait nem sokkal korábban kaphatta. Akkoriban német ajkú bányapolgárság élt itt, akik 1340 táján települhettek ide, és rövid idő alatt fellendítették a bányászatot. Elsősorban ezüstöt termeltek, amit ezüsttartalmú ólomércből helyben olvasztottak, és a királyi kamarának adták el. A réztermelés is jelentős volt, a vasércbányászat azonban háttérbe szorult. A középkori bányászatról a 20. századi vasérctermelés során előkerült leletek tanúskodnak, melyek a Bányászattörténeti Múzeumban láthatók. A bányavárosi idők gazdagságáról az eredetileg háromhajós, 33 m hosszú gótikus templom adhat fogalmat, amely ma töredékes formában a reformátusok használatában áll.


A külszini vasércbánya 1930 körül

A május 2-án tartott bemutató Rudabánya jelenkori vasércbányászatát dolgozta fel, melyből a hallgatóság információt nyert arról, hogy a  Gróf Andrássy Manó által 1880-ban alapított Borsodi Bányatársulat egyetlen célja a rudabányai vasérc külszíni nagyüzemi módszerekkel történő kiaknázása volt. Olyan sikeresnek bizonyult a vállalkozás, hogy a bánya 105 éven át, 1985-ig működött. A társulat a 20. század elejére európai mércével mérve is korszerű bányát és bányatelepet épített ki Rudabányán, 1200-1500 munkással, szociális, kulturális, egészségügyi és más intézményekkel. A két világháború között a bánya jelentősége megnőtt, mert a trianoni határok megvonása után az egyetlen valamirevaló vasérc-lelőhelyünk maradt. Az 1950-es évek elején nagyarányú fejlesztések kezdődtek Rudabányán. 1952 és l962 között megépült a vasércdúsító, amely a korszak harmadik legnagyobb ipari beruházása volt. Új lakótelep létesült, megújultak a helyi intézmények, eleven és tartalmas volt a kulturális élet. A vasércbányászat gazdaságtalanná válása végül a bánya és a dúsító bezárására késztette a kormányt, amire 1985. december 29-én született meg a határozat. A külszíni bánya hatalmas gödre, legmélyebb pontján a türkizkék Bányatóval, ma már az idegenforgalom céljait szolgálja.

Az előadássorozat folytatódik, a következő alkalmakon egyebek mellett a Gvadányi-család rudabányai tevékenységéről, a katona és író gróf Gvadányi Józsefről, az 1880 és 1985 közötti nagyüzemi vasércbányászatról, a műemlék református templomról és Rudabánya jeles személyiségeiről lesz szó. Bővebb tájékoztatást a Látogatóközpont honlapján kaphatnak az érdeklődők.

További híreink

Új járművek a Kazincbarcikai Önkormányzati Rendészet szolgálatában

Dátum: 2024. márc 28. 22:05

Idős autóikat sikerült lecserélniük újakra a kazincbarcikai rendészeknek, így mostantól még gyorsabban és hatékonyabban érhetnek ki a lakossági bejelentések helyszínére, valamint a járőrözésben is eredményesebben vehetnek részt. A fejlesztéseknek még nincs vége.

Lakossági információk a tavasszal keletkező zöldhulladék-többlet elszállításáról

Dátum: 2024. márc 27. 18:08

Újra elindul a lakosságnál külön gyűjtött zöldhulladék szállítása. A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás — tekintettel a tavasszal keletkező nagyobb mennyiségű zöldhulladékra és ágnyesedékre — arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak az ingyenesen biztosított 240 literes zöld kukák használhatók erre a célra.

Kazincbarcikán debütált kiállítás járt a Hungexpon

Dátum: 2024. márc 27. 13:05

„Totems of Csabesz” világritkaság-értékű Ferrari ruhagyűjteménye korábban Kolorcityben mutatkozott be kiállításként, amelyet már kétszer is élvezhetett a helyi közönség. Az elmúlt hétvégén viszont a budapesti AutoMobil és Tuning Show-n tündökölhetett a Hungexpo területén, sok csillogó áramvonalas jármű és villogó hoszteszmosoly közepette. Városunk további komoly terveket sző vele.

Fél évszázadot ünnepelt a Kazincbarcikai VSE súlyemelő szakosztálya

Dátum: 2024. márc 27. 07:05

A Kazincbarcikai Vegyész Sport Egyesület súlyemelő szakosztálya 2024. március 23-án ünnepelte a Kocka Étterem és Rendezvényházban működésének nagyívű 50. évfordulóját. Az esemény házigazdája Pátrovics Géza veterán súlyemelő, edző, egyúttal a szakosztály vezetője volt.

KolorTV élőben

Programajánló

Tojásra fel! Húsvéti kincskereső program a Völgy parkban

Kazincbarcika, Völgy park

Visszatekintő - Szatmáry-Király Ádám kiállítása

Mezey István Művészeti Központ

Magyar költészet napja — Mező Misi — Mesélő

Mezey István Művészeti Központ

Legfrissebb galéria

Legfrissebb videók

Facebook

Szurkoljunk